Első nagy kábelátforgatás a Teréz Távbeszélő Központra

110 éve történt az első nagy kábelátforgatás a Teréz Távbeszélő Központra

Az 1897-ben végleg állami kezelésbe vett távbeszélő további fejlődésének ütemét biztosítva és az egy főközpont elvét elhatározva 1899-ben a Magyar Királyi Posta megvásárolta a Nagymező utca 54-56. sz. és a Hajós utca 33-35. sz. alatti telkeket 2.533 m² területtel az új Teréz távbeszélő főközpont céljára. Az épület 1902-ben készült el, Balázs Ernő műépítész tervei alapján, szecessziós stílusban, majd a műszaki berendezések és a 10.000 előfizető befogadására alkalmas központ szerelését 1903 végére fejezték be.
A Teréz központ építésének évében Hegedűs Sándor kereskedelemügyi miniszter 1901. évi május hó 3-án kelt 27.098 számú rendeletével megszüntette a „budapesti m. kir. távbeszélőhálózat igazgatóság”-ot és július hó 1-vel felállítja a „budapesti távbeszélőhálózat átalakító munkáinak műszaki vezetőség”-ét, mely 1901-1904 között látta el feladatát. A vezetőség feladatai között kiemelten szerepelt az új egyetlen főközpontra való alépítmény és kábelhálózat átforgatásának kidolgozása, elvégzése és az új főközpont üzembehelyezése. A mérnöki munka és a benne résztvevők munkájának precizitását bizonyítja, hogy 1904. január 5-től április 15-ig kapcsolták át a budapesti hálózat 6.300 előfizetőjét az új Teréz távbeszélő főközpontra. A többi négy nagy központot (Szénatéri, Baross utcai, Szerecsen utcai, Fürdő utcai) megszüntették. Ez a központ volt az első, mely CB (Central Battery = központi telep) rendszerben működött az előfizetők számára, és úgy tervezték, hogy végső soron 22.000 előfizető befogadására legyen alkalmas. A feladat nagyságát és bonyolultságát mutatja, hogy ebben az időben a különböző nyíláskeresztmetszetű tömbcsatornák hossza meghaladta a 35.000 métert, a 208×2/0,8 ólomburkolatú papír légűrszigetelésű törzskábelek darabszáma a 42-t, a nagyelosztók száma (padlástéri, vasbódé és egyéb) pedig a 90-et. A Szerecsen utcai központon ebben az időben 4.800 előfizető üzemelt, a további 1.500 -at a még üzemelő központokról kellett átforgatni. A vegyes hálózati rendszer (törzskábel+előfizetői légvezeték hálózat) kétvezetékes áramköri átalakítását is be kellett fejezni erre az időre, melynek munkálatai során 1.600.000 méter 1,5 mm-es bronzhuzalt kellett kiépíteni. Természetesen a Teréz központra igen nagyszámú légvezeték hálózat is csatlakozott, melyeket az átforgatás részeként a megtervezett helyektől az új főközpontra szintén ki kellett építeni.
Ebben az időben az alépítmény hálózatépítést több nagy megbízható vállalkozók (Melocco Péter, Hirsch Mihály, Kis J. Jenő és Kövér Károly építési vállalkozók) építették, a kábelek behúzását és szerelését a két nagy kábelgyár, a Felten és Guilleaume, valamint a Pozsonyi kábelgyárak szakemberei végezték, melyek között az egyeztetéseket, ütemezéseket a Posta szakemberei koordinálták.
A helyzetet külön bonyolította a két kábelgyár által gyártott más- más szerkezetű kábel, melynek szerelését csak az adott gyár szakemberei szerelték.
A hálózat átforgatás igen bonyolult és összetett feladat. Az alapját a naprakész érpárnyilvántartás, a tervezés során kialakított új átforgató hálózatra (ebben az esetben a kábelre és légvezetékre) készített átkötési ív, az előfizetői hívószám változások lekezelése, és még számos a munkával kapcsolatos feladat előkészítése és elvégzése, és természetesen a legnagyobb munkát az átforgató hálózat kiépítése (megszervezése, ütemezése) képezi, mely egyben a legtöbb időt veszi igénybe, a megadott határidőre történő elvégzéshez. A kábelhálózatok és légvezeték hálózatok bepárhuzamosítása, majd leválasztása és végső soron a megszűnő hálózatok elbontása is mind-mind a feladat részét képezték.
Az átforgatás nagyon bonyolult és szerteágazó feladat, mely a kábelszerelői (és abban az időben a légvezetékhálózat építői) munka legszebb és egyben legfelelősségteljesebb része. Még élnek közöttünk kábelszerelők és vezetők, akik az 1950-2000-es évek közötti nagy telefonközpont építések és bekapcsolások idején a kábelhálózatok átforgatásaiban résztvettek. A legutolsó ilyen nagy átforgatás Budapesten, mely igaz, csak az épületen belül történt éppen a Teréz központban annak a rendező kiváltása volt, melynek során az átmeneti kötések elhelyezését biztosító kábelistoly és a kábelrendező került új helyre, ahová 114 db különböző nagy érpárszámú kábelt és 38.000 db érpárat kellett átforgatni.