Az első tömbcsatorna

1898-ban 115 évvel ezelőtt kezdődött el a Magyar Királyi Posta fejlesztésében a telefonhálózatok földalatti tömbcsatorna hálózatainak építése

A budapesti távbeszélő hálózatot az 1897. évi XVI. törvénycikk alapján állami kezelésbe veszi a Magyar Királyi Posta, mellyel megszűnik a Puskás Tivadar által 1887-ben létrehozott bérleti vállalat. Ezzel a távbeszélő hálózat fejlesztése a postamérnökök irányítása alá kerül. Az 1896-ban külföldi tanulmányúton járt mérnökök beszámolója alapján megkezdődik a telefonhálózat teljes mértékű átalakítása, melynek alapja a légvezetékes hálózatoknak a kétvezetékes rendszerre történő átépítése, az egy nagy budapesti főközpontra történő átállás és a földalatti kábelhálózati rendszerek bevezetése. Mindhárom tevékenység óriási feladatot ró a postamérnökökre. Ezek közül a földalatti kábelhálózati rendszerek bevezetése a legfontosabb, hiszen a légvezeték hálózatok a belváros területén már a teljesítőképességük határán állnak, mert a kétvezetékes rendszerre történő átalakításukhoz nincs elegendő hely a központok környékén. A külföldi példák és tapasztalatok alapján a postamérnökök a földalatti kábelhálózatok építésére a Hultmann svéd mérnök által szabadalmaztatott beton tömbcsatorna rendszer bevezetése mellett döntöttek. A tömbcsatornák Ø80 mm belső átmérőjű olyan többnyílású (III, VII, XIII, XVIII, XXVI, XXXI, XLII, XLVIII) 1 méter hosszú betonelemek, melyekből egyenes csőszakaszok építése vált lehetővé, melyeknek töréspontjain és végpontjain földalatti kábelaknák épültek a kábelek behúzásával és szerelésével kapcsolatos munkák elvégzésére. A tömbcsatornák alátét lapokra épültek és a stabilitásuk érdekében a két oldalukon és tetejükön elhelyezkedő hornyokba kovácsolt négyzetvasak kerültek beépítésre. A szivárgó víznek a tömbcsatornába történő bejutása ellen a tömbcsatornák felülete kátránykenést kapott, az összeillesztésüknél lévő nyaktagok pedig aszfalthabarcs kikenéssel készültek. Az aknákhoz a tömbök úgynevezett trombitákkal csatlakoztak, melyek hossza az egész számú tömbökből és összeillesztésüknél kialakított hézagokból alkotott hosszúságuktól függően 30 és 70 cm között változott. A kábelaknák a csőszámtól függően normál és abnormál méretben készültek. Az aknákban öntöttvas talpazatú kábeltartó állványok kerültek elhelyezésre a kábelek tartására, rögzítésére. A földalatti kábelhálózati rendszer bevezetésével kapcsolatosan a mérnököknek több fontos döntést kellett meghozniuk. Ezek között szerepelt a kábelgyártókkal közösen meghatározni az alkalmazásra kerülő kábeltípusokat, azok beépítésének, szerelésének és végződtetésének megoldásait, a különböző építési anyagok –aknabebúvó keretek és fedelek, kábeltartó állványok- gyártóinak felkutatása, a megvalósításhoz szükséges nyomvonaltervek elkészítésére, engedélyeztetésére a kivitelezés levezénylésére és ellenőrzésére alkalmas mérnökök felkészítése és a kivitelezői körnek „közbeszerzési pályázatok –árlejtések-” útján történő kiválasztása és felkészítése, akiknek feladata volt a beton tömbcsatorna és alátételemek elkészítése is. A földalatti tömbcsatorna hálózat építésével kapcsolatos első terv hatósági nyomvonal bejárását 1898. április 30-án tartották meg. A hálózat üzemvitelének és átépítésének egyöntetű és gazdaságos irányítására báró Dániel Ernő kereskedelemügyi miniszter 1897. évi május 14-én kelt rendeletével felállítja a „Budapesti m. kir. Távbeszélőhálózat igazgatóság”-ot (1898-1891), melynek berkein belül folytatódik a fejlesztés és a hálózatépítési tevékenység. A hálózat építési tervek sikeres engedélyeztetését követően az építési vállalkozók (Melocco Péter, Hirsch Mihály, Kis J. Jenő és Kövér Károly építési vállalkozók) általi kellő számú betonelem legyártása és szilárdulásának eredményeként a hálózat építése 1898. október 27.-én kezdődött a Szerecsen utca- Váczi körút sarkánál kitűzött kábel aknahely kiásásával. A munkálatok több helyszínen kezdődtek el ezt követően, mert év végére 30 db akna és 2.750 m hosszú különböző nyíláskeresztmetszetű tömbcsatorna épült meg. A tömbcsatorna hálózatok építésével a M. kir. Posta is belépett a közműépítők sorába. Ez a  tömbcsatorna hálózati rendszer (technológia) 1924-ig épült.

Tombcsatorna_vaczi_krtXXVI-os tömbcsatorna fektetése a Váczi körúton, ma Bajcsy Zs. út

Tombcsatorna_dohany_uVII-es tömbcsatorna fektetése a Dohány utcában

Related Images:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


The reCAPTCHA verification period has expired. Please reload the page.