A budapesti telefonh\u00e1l\u00f3zat al\u00e9p\u00edtm\u00e9ny beton t\u00f6mbcsatorna vonalainak \u00e9p\u00edt\u00e9se 1898. okt\u00f3ber 27-\u00e9n kezd\u0151d\u00f6tt meg, a Szerecsen utca \u2013 V\u00e1ci k\u00f6r\u00fat (ma Paulay E. utca-Bajcsy -Zs. \u00fat) sarki k\u00e1belakna hely kit\u0171z\u00e9s\u00e9vel \u00e9s ki\u00e1s\u00e1s\u00e1val. A t\u00f6mbcsatorna h\u00e1l\u00f3zatokba a sv\u00e9d sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa Hultmann m\u00e9rn\u00f6k \u00e1ltal szabadalmaztatott \u00e9s \u00e1tvett betont\u00f6mb\u00f6ket alkalmaztak, III, VII, XIII, XVIII, XXIII, XXVI, XXXI, XLII, XLVIII cs\u0151ny\u00edl\u00e1ssal, melyek cs\u00f6veinek bels\u0151 \u00e1tm\u00e9r\u0151je 80 mm, a hosszuk 1,0 m\u00e9ter volt. A t\u00f6mbcsatorn\u00e1kat al\u00e1t\u00e9t lapokra fektett\u00e9k \u00e9s a stabilit\u00e1s \u00e9rdek\u00e9ben a k\u00e9t oldalukon \u00e9s tetej\u00fck\u00f6n elhelyezett horonyba n\u00e9gysz\u00f6g keresztmetszet\u0171 kov\u00e1csoltvas rudakat \u00e9p\u00edtettek be, melyeket cementhabarcs alkalmaz\u00e1s\u00e1val r\u00f6gz\u00edtettek. Az \u00e9p\u00edtkez\u00e9s igen nagy l\u00e9ptekben haladt, mert \u00e9v v\u00e9g\u00e9re 30 db k\u00e1belakna \u00e9s 2.750 m\u00e9ter hossz\u00fa k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ny\u00edl\u00e1skeresztmetszet\u0171 t\u00f6mbcsatorna h\u00e1l\u00f3zat k\u00e9sz\u00fclt el. Ezen t\u00f6mbcsatorna rendszernek az \u00e9p\u00edt\u00e9se 1924-ig folytat\u00f3dott, majd felv\u00e1ltotta a 100 mm bels\u0151 cs\u0151\u00e1tm\u00e9r\u0151j\u0171 t\u00f6mbcsatorna. Ebben a rendszerben csak VII \u00e9s XVIII-as ny\u00edl\u00e1s\u00faak k\u00e9sz\u00fcltek, melyeket 10 cm vastag betonlemezre helyeztek el. Ezek be\u00e9p\u00edt\u00e9se 1969-ig folyamatosan t\u00f6rt\u00e9nt. A betont\u00f6mb\u00f6k nagy s\u00falya miatt \u00e9s a kisebb cs\u0151ny\u00edl\u00e1ssz\u00e1m\u00fa cs\u0151szakaszok \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9hez 1950-ben beindult az 1, 2, 3 \u00e9s 4 ny\u00edl\u00e1s\u00fa betoncsatorna egys\u00e9gek k\u00e9zi gy\u00e1rt\u00e1sa a Dunakeszi gy\u00e1rt\u00f3telepen, majd 1960-ban a Posta K\u00f6zponti K\u00e1bel\u00fczem Prinzing (Peter Prinzing GmbH., n\u00e9met(nyugatn\u00e9met), alap\u00edtva 1910), k\u00e9s\u0151bb Rimas (szint\u00e9n nyugatn\u00e9met) gy\u00e1rtm\u00e1ny\u00fa vibr\u00e1ci\u00f3s cs\u0151gy\u00e1rt\u00f3 g\u00e9peket v\u00e1s\u00e1rolt a Dunakeszi telep\u00e9re. A csatornaegys\u00e9geknek a s\u00falya l\u00e9nyegesen k\u00f6nnyebb volt a t\u00f6mb\u00f6kn\u00e9l, \u00edgy az elhelyez\u00e9s\u00fck is kisebb er\u0151kifejt\u00e9st ig\u00e9nyelt. A k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ny\u00edl\u00e1ssz\u00e1m\u00fa csatornaegys\u00e9gek alkalmaz\u00e1s\u00e1val nagyobb ny\u00edl\u00e1ssz\u00e1m\u00fa cs\u0151szakaszok is kialak\u00edt\u00e1sra ker\u00fcltek. A 60-as \u00e9vek v\u00e9g\u00e9re megn\u00f6vekedett cs\u0151h\u00e1l\u00f3zati \u00e9p\u00edt\u00e9sek, valamint az egyre zs\u00fafoltabb k\u00f6zm\u0171helyzet miatt \u00faj cs\u0151\u00e9p\u00edt\u00e9si elj\u00e1r\u00e1st kellett bevezetni, mert a betoncs\u00f6vek elhelyez\u00e9se egyre nagyobb neh\u00e9zs\u00e9gekbe \u00fctk\u00f6z\u00f6tt (s\u0171r\u0171n kellett megszak\u00edt\u00f3kat \u00e9p\u00edteni \u00e9s egyenes vonalvezet\u00e9st ig\u00e9nyelt) illetve az \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00fck nagyon munkaig\u00e9nyes \u00e9s lass\u00fa volt. A cement \u00e9s id\u0151nk\u00e9nt a duna-kavics beszerz\u00e9s is, valamint a sz\u00e1ll\u00edt\u00f3 eszk\u00f6z\u00f6k biztos\u00edt\u00e1sa, az orsz\u00e1gban uralkod\u00f3 hi\u00e1nygazd\u00e1lkod\u00e1s miatt, problematikus volt, plusz a cs\u0151m\u00e9ter\/sz\u00e1ll\u00edt\u00e1si k\u00f6lts\u00e9g is magas volt
\nAz \u00faj cs\u0151fektet\u00e9si technol\u00f3gia kidolgoz\u00e1sa a Posta K\u00eds\u00e9rleti Int\u00e9zet (PKI), a Postai Tervez\u0151 Int\u00e9zet (POTI) \u00e9s Posta K\u00f6zponti K\u00e1bel\u00fczem (PKK) k\u00f6z\u00f6s munk\u00e1ja volt, a Postavez\u00e9rigazgat\u00f3s\u00e1g elvi d\u00f6nt\u00e9sei alapj\u00e1n. A bevezet\u00e9s kidolgoz\u00e1sa, teljes eg\u00e9sz\u00e9ben a Posta K\u00f6zponti K\u00e1bel\u00fczem M\u0171szaki oszt\u00e1ly\u00e1nak berkein bel\u00fcl t\u00f6rt\u00e9nt T\u00f6r\u00f6k Zolt\u00e1n m\u00e9rn\u00f6k k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vel. Az elk\u00e9pzelt \u00faj \u201epostacs\u0151\u201d gy\u00e1rt\u00e1s\u00e1ra, a hazai cs\u0151gy\u00e1rakban (els\u0151nek Debrecenben) is ki kellett alak\u00edtani a gy\u00e1rt\u00e1st, amiben szint\u00e9n r\u00e9szt vettek a Posta felsorolt szervezetei. A nagyny\u00edl\u00e1ssz\u00e1m\u00fa cs\u0151fektet\u00e9sekhez haszn\u00e1lt betonkalod\u00e1kat \u00e9s betonf\u00e9s\u0171ket a Dunakeszi betonelemgy\u00e1rt\u00f3 telepen gy\u00e1rtott\u00e1k. Az 1-4 ny\u00edl\u00e1s\u00fa m\u0171anyag cs\u00f6ves cs\u0151szakaszok be\u00e9p\u00edt\u00e9se k\u00eds\u00e9rleti jelleggel 1969-t\u0151l folyamatosan t\u00f6rt\u00e9nt (XI. T\u00e9t\u00e9nyi \u00fat, stb.), \u00e9s 1972-ben \u00e1llt \u00f6ssze a v\u00e9gleges mindenre kiterjed\u0151 PVC cs\u0151 fektet\u00e9si Technol\u00f3giai Utas\u00edt\u00e1s (TU). Ennek alkalmaz\u00e1s\u00e1val ker\u00fclt lefektet\u00e9sre 1972-ben a De\u00e1k t\u00e9ri evang\u00e9likus templom melletti j\u00e1rd\u00e1ban a 2-es Metro vonal De\u00e1k t\u00e9ri \u00e1llom\u00e1s\u00e1nak f\u00f6ldfeletti kialak\u00edt\u00e1s\u00e1val kapcsolatos \u00e1talak\u00edt\u00e1sokn\u00e1l az els\u0151 48 ny\u00edl\u00e1s\u00fa 90\/2-es PVC\/T cs\u00f6ves al\u00e9p\u00edtm\u00e9ny h\u00e1l\u00f3zat 33,7 m\u00e9ter hosszban k\u00e9t akna k\u00f6z\u00f6tt. A 48 ny\u00edl\u00e1s\u00fa cs\u0151szakasz 2,0 m\u00e9ter m\u00e9lys\u00e9gben 10 cm-es betonlemezre \u00e9p\u00fclt 8 cs\u0151 sz\u00e9les, 6 cs\u0151 magas kialak\u00edt\u00e1ssal, f\u00e9s\u0171be rendezve, homok\u00e1gyazatban, \u00e9s a tetej\u00e9n ism\u00e9telten 10 cm vastag v\u00e9d\u0151 betonlemez lefed\u00e9ssel. A cs\u0151t\u00f6mb befoglal\u00f3 m\u00e9rete 99×69 cm, a ki\u00e1sott munka\u00e1rok 120 cm sz\u00e9les volt, melyet v\u00edzszintes \u00e1ll\u00e1s\u00fa z\u00e1rt rendszer\u0171 vaspall\u00f3kkal d\u00facoltak \u00e9s k\u00f6z\u00e9pors\u00f3val t\u00e1masztottak meg. A kiviteli tervet a POTI k\u00e9sz\u00edtette, a kivitelez\u00e9st a Posta K\u00f6zponti K\u00e1bel\u00fczem v\u00e9gezte. Ett\u0151l kezdve folyamatosan \u00e9p\u00fcltek a m\u0171anyagcs\u00f6ves nagyny\u00edl\u00e1s\u00fa al\u00e9p\u00edtm\u00e9ny h\u00e1l\u00f3zatok kalod\u00e1s \u00e9s f\u00e9s\u0171s kialak\u00edt\u00e1ssal. A legnagyobb keresztmetszet\u0171 m\u0171anyag cs\u00f6ves h\u00e1l\u00f3zat az \u00faj Krisztina k\u00f6zpont (Krisztina II.) al\u00e9p\u00edtm\u00e9ny h\u00e1l\u00f3zatak\u00e9nt \u00e9p\u00fclt V\u00e1rosmajor ter\u00fclet\u00e9n 74 cs\u0151ny\u00edl\u00e1ssal, betonf\u00e9s\u0171s kialak\u00edt\u00e1ssal. A legnagyobb ny\u00edl\u00e1ssz\u00e1m\u00fa cs\u0151bevezet\u00e9s szint\u00e9n a Krisztina II k\u00f6zpontba t\u00f6rt\u00e9nt h\u00e1rom pontban \u00f6sszesen 275 db 105\/2 PVC-T cs\u0151vel.<\/p>\n
40 \u00e9ve \u00e9p\u00fclt a Magyar Posta els\u0151 48 ny\u00edl\u00e1s\u00fa, m\u0171anyagcs\u00f6ves h\u00e1l\u00f3zata A budapesti telefonh\u00e1l\u00f3zat al\u00e9p\u00edtm\u00e9ny beton t\u00f6mbcsatorna vonalainak \u00e9p\u00edt\u00e9se 1898. okt\u00f3ber 27-\u00e9n kezd\u0151d\u00f6tt meg, a Szerecsen utca \u2013 V\u00e1ci k\u00f6r\u00fat (ma Paulay E. utca-Bajcsy -Zs. \u00fat) sarki k\u00e1belakna hely kit\u0171z\u00e9s\u00e9vel … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz….