1847.\tAz osztr\u00e1k korm\u00e1ny meg\u00e9p\u00edtette az els\u0151 magyarorsz\u00e1gi t\u00e1v\u00edr\u00f3vonalat \u2013 korm\u00e1nyzati \u00e9s vas\u00fati c\u00e9lokra \u2013 B\u00e9cs \u00e9s Pozsony k\u00f6z\u00f6tt, mely a B\u00e9cs-Pr\u00e1gai vonal le\u00e1gaz\u00e1sa volt, G\u00e4nsendorf-Marchegg-Pozsony \u00fatvonalon. A vonalat 1847-ben megnyitottak a forgalom sz\u00e1m\u00e1ra. Ez a vonal r\u00f6vid ideig m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, mert 1848. j\u00fanius 12-\u00e9n az osztr\u00e1k korm\u00e1ny \u2013 a kit\u00f6rt szabads\u00e1gharc miatt \u2013 a pozsonyi t\u00e1v\u00edr\u00f3t leszerelte, a t\u00e1v\u00edr\u00e1szokat visszarendelte.<\/p>\n
1849.\tAz osztr\u00e1k korm\u00e1ny a vil\u00e1gosi fegyverlet\u00e9tel ut\u00e1n, 1849. augusztus 21-\u00e9n elrendelte a Pest-Buda \u00e9s B\u00e9cs k\u00f6z\u00f6tti t\u00e1v\u00edr\u00f3vonal l\u00e9tes\u00edt\u00e9s\u00e9t, amely 1850-ben \u00e9p\u00fclt ki. A vonalat 1850. okt\u00f3ber 1-\u00e9n adtak \u00e1t \u00e9s helyeztek \u00fczembe. Biztons\u00e1gi okokb\u00f3l a K\u00e1roly kasz\u00e1rny\u00e1ba telep\u00edtett\u00e9k a t\u00e1v\u00edr\u00f3 berendez\u00e9st, az \u00e9p\u00fclett\u00f6mb Gr\u00e1n\u00e1tos utcai oldal\u00e1nak egyik helyis\u00e9g\u00e9be.<\/p>\n
1850.\tPozsony \u00e9s Pest k\u00f6z\u00f6tt lefektett\u00e9k az els\u0151 f\u00f6ldalatti t\u00e1v\u00edr\u00f3 vezet\u00e9ket.<\/p>\n
1851.\tB\u00e1r\u00f3 Bruck K\u00e1roly Lajos kereskedelem- \u00e9s k\u00f6zleked\u00e9s\u00fcgyi miniszter 1851. november 1-t\u0151l egyes\u00edtette az Osztr\u00e1k Posta \u00e9s T\u00e1v\u00edrda legfels\u0151bb igazgat\u00e1s\u00e1t, majd 1852 janu\u00e1rj\u00e1t\u00f3l az als\u00f3bb fok\u00fa igazgat\u00e1st is. Az er\u0151szakos egyes\u00edt\u00e9s n\u00e9h\u00e1ny \u00e9v ut\u00e1n m\u0171k\u00f6d\u0151k\u00e9ptelens\u00e9g miatt felbomlott.<\/p>\n
1853.\tAlbrecht f\u0151herceg levelez\u00e9s\u00e9re a budai v\u00e1rban 1853. okt\u00f3ber 21-\u00e9n t\u00e1v\u00edr\u00f3 \u00e1llom\u00e1st l\u00e9tes\u00edtettek, mely 1857-t\u0151l mag\u00e1n t\u00e1viratokat is k\u00f6zvet\u00edtett. <\/p>\n
1867.\tA kiegyez\u00e9s ut\u00e1n l\u00e9trej\u00f6tt a Magyar Kir\u00e1lyi T\u00e1v\u00edrda. Ugyanekkor l\u00e9tes\u00fclt az els\u0151 magyar t\u00e1v\u00edr\u00f3k\u00f6zpont is.
\n\tMegindult a magyar t\u00e1vk\u00f6zl\u00e9si szakemberek szervezett szakmai oktat\u00e1sa.<\/p>\n
1877.\tMagyarorsz\u00e1gon els\u0151k\u00e9nt 1877. december\u00e9ben Salamin Le\u00f3, a soproni kir\u00e1lyi f\u0151re\u00e1ltanoda igazgat\u00f3ja l\u00e9tes\u00edtett t\u00e1vols\u00e1gi telefon\u00f6sszek\u00f6ttet\u00e9st a soproni \u00e9s pinnyei vas\u00fat\u00e1llom\u00e1s k\u00f6z\u00f6tt megl\u00e9v\u0151 (k\u00f6zel 18 km t\u00e1vols\u00e1g\u00fa) t\u00e1v\u00edr\u00f3vezet\u00e9ken. A Sopron c\u00edm\u0171 \u00fajs\u00e1g 1877. december 8-i sz\u00e1ma \u00edrt a korabeli esem\u00e9nyr\u0151l.<\/p>\n
1878.\tBerennbergb\u00e1ny\u00e1n mag\u00e1n t\u00e1vbesz\u00e9l\u0151 h\u00e1l\u00f3zat kezdte meg m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n
1879.\tPusk\u00e1s Ferenc a Gy\u00f6ngyty\u00fak utcai lak\u00e1s\u00e1nak f\u00f6ldszinti \u00e9s II. emeleti szob\u00e1ja k\u00f6z\u00f6tt ki\u00e9p\u00edtett h\u00e1l\u00f3zaton 1879. j\u00fanius 4-\u00e9n el\u0151sz\u00f6r \u2013 \u00e9s k\u00e9s\u0151bb t\u00f6bb alkalommal is \u2013 bemutatta a t\u00e1vbesz\u00e9l\u0151t \u00e9s annak m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t a f\u0151v\u00e1ros el\u0151kel\u0151s\u00e9geinek \u00e9s a hat\u00f3s\u00e1gnak, hogy meggy\u0151zze \u0151ket az \u00faj tal\u00e1lm\u00e1ny fontoss\u00e1g\u00e1r\u00f3l, annak \u00e9letreval\u00f3s\u00e1g\u00e1r\u00f3l \u00e9s sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9g\u00e9r\u0151l.<\/p>\n
\t1879. j\u00fanius 28-\u00e1n Pusk\u00e1s Ferenc elk\u00e9sz\u00edtette a \u201eBudapesti Telefonh\u00e1l\u00f3zat\u201d enged\u00e9lyez\u00e9si k\u00e9relm\u00e9t \u00e9s beadta a K\u00f6zmunka- \u00e9s K\u00f6zleked\u00e9s\u00fcgyi Miniszt\u00e9riumba, ahov\u00e1 akkor az ezir\u00e1ny\u00fa \u00fcgyek tartoztak.<\/p>\n
\tPusk\u00e1s Ferenc, hogy nyomat\u00e9kot adjon a t\u00e1vbesz\u00e9l\u0151 fontoss\u00e1g\u00e1nak, a t\u00e1vbesz\u00e9l\u0151 gyakorlati bemutat\u00e1s\u00e1nak c\u00e9lj\u00e1ra a legels\u0151 t\u00e1vbesz\u00e9l\u0151 \u00f6sszek\u00f6ttet\u00e9st a K\u00f6zmunka- \u00e9s K\u00f6zleked\u00e9s\u00fcgyi Miniszt\u00e9rium T\u00fck\u00f6r utcai hivatala, \u00e9s annak a M\u00e1ria Val\u00e9ria utcai m\u0171szaki szakoszt\u00e1lya k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00edtette ki.<\/p>\n
1880.\tPusk\u00e1s Ferenc 1880. m\u00e1jus 20-\u00e1n, Kem\u00e9ny G\u00e1bor b\u00e1r\u00f3, f\u00f6ldm\u0171vel\u00e9s-, ipar- \u00e9s kereskedelem\u00fcgyi miniszter 4767. sz. rendelet\u00e9vel, 20 \u00e9vre kiz\u00e1r\u00f3lagos jogot kap Budapest f\u0151v\u00e1ros \u00e9s \u00dajpest k\u00f6zs\u00e9g ter\u00fclet\u00e9n t\u00e1vbesz\u00e9l\u0151 \u00f6sszek\u00f6ttet\u00e9sek \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9re.<\/p>\n
1881.\tPusk\u00e1s Ferenc 1881. m\u00e1jus 1-\u00e9n megnyitja a F\u00fcrd\u0151 utca 10. sz. alatti telefonk\u00f6zpontot 25 r\u00e1kapcsolt el\u0151fizet\u0151vel. Az els\u0151 telefonk\u00f6zpont-kezel\u0151 kisasszony Matkovits J\u00falia.<\/p>\n
1881. augusztus 1-\u00e9n megny\u00edlt a m\u00e1sodik telefonk\u00f6zpont a L\u00f6v\u00e9sz utca 11. sz\u00e1m\u00fa \u00e9p\u00fcletben. Itt volt a k\u00f6zponti iroda.<\/p>\n
1881. december 1-\u00e9n megny\u00edlt a Temesv\u00e1ri telefonk\u00f6zpont.<\/p>\n
1882.\tBud\u00e1n a P\u00e1lffy t\u00e9r 4. sz\u00e1m alatt megny\u00edlt a harmadik telefonk\u00f6zpont, 27 el\u0151fizet\u0151vel. A Pestet Bud\u00e1val \u00f6sszek\u00f6t\u0151 \u201e\u00e1tk\u00e9r\u0151\u201d telefonh\u00e1l\u00f3zat Margit-h\u00eddon \u00e1tvezetett szakasz\u00e1ban els\u0151k\u00e9nt alkalmaztak \u201ek\u00e1belt\u201d. A k\u00e1belbe vetett bizodalom oly csek\u00e9ly volt, hogy a h\u00edd D\u00e9li oldal\u00e1nak korl\u00e1tj\u00e1n k\u00edv\u00fcl 16 l\u00e9gvezet\u00e9ket is \u00e1tvezettek.
\n\t1882. febru\u00e1r 1-\u00e9n megjelent az els\u0151 telefonk\u00f6nyv a \u201eBudapesti telefonh\u00e1l\u00f3zat el\u0151fizet\u0151inek n\u00e9vsora\u201d, melybe 238 el\u0151fizet\u0151 adatait sorolt\u00e1k fel.<\/p>\n
\t1882. febru\u00e1r 4-\u00e9n a Vigad\u00f3ban megtartott sajt\u00f3b\u00e1lra Pusk\u00e1s Ferenc a Nemzeti Sz\u00ednh\u00e1zb\u00f3l telefon-\u00f6sszek\u00f6ttet\u00e9st \u00e9p\u00edtett ki, melyen kereszt\u00fcl 12 telefon seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g hallgathatta Erkel Ferenc Hunyadi L\u00e1szl\u00f3 c\u00edm\u0171 oper\u00e1j\u00e1t.<\/p>\n
1883.\tPusk\u00e1s Ferenc a megromlott eg\u00e9szs\u00e9gi \u00e1llapota miatt k\u00e9rv\u00e9nyezte, hogy a nev\u00e9re a \u201eBudapestre \u00e9s \u00dajpestre\u201d ki\u00e1ll\u00edtott t\u00e1vbesz\u00e9l\u0151 h\u00e1l\u00f3zat l\u00e9tes\u00edt\u00e9si enged\u00e9lyt fiv\u00e9r\u00e9re, Pusk\u00e1s Tivadarra ruh\u00e1zhassa \u00e1t.
\nA k\u00f6zmunka- \u00e9s k\u00f6zleked\u00e9s\u00fcgyi miniszter az 1883. m\u00e1jus 6-\u00e1n kelt 13.115 sz. rendelet\u00e9vel a k\u00e9relmet teljes\u00edtette, de az enged\u00e9lyez\u00e9si felt\u00e9teleket m\u00f3dos\u00edtotta. Ett\u0151l kezdve az \u00e1llamnak korl\u00e1tlan joga volt nemcsak \u00e1llami, de k\u00f6zhaszn\u00fa c\u00e9lokra is b\u00e1rhol t\u00e1vbesz\u00e9l\u0151 h\u00e1l\u00f3zatot l\u00e9tes\u00edtenie\u201d \u00e9s a Pusk\u00e1s Ferencnek adott els\u0151bbs\u00e9gi jogot is megsz\u00fcntette, tov\u00e1bb\u00e1 m\u00e1jus 1-t\u0151l a brutt\u00f3 bev\u00e9telekb\u0151l az \u00e1llam 5%-os r\u00e9szesed\u00e9st biztos\u00edtott mag\u00e1nak.<\/p>\n
\tA k\u00f6zmunka- \u00e9s k\u00f6zleked\u00e9s\u00fcgyi miniszter az 1883. j\u00fanius 29-\u00e9n kelt rendelet\u00e9vel enged\u00e9lyezte a t\u00e1viratok t\u00e1vbesz\u00e9l\u0151n t\u00f6rt\u00e9n\u0151 felad\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n
1884.\tA telefont\u00e1rsas\u00e1g az enged\u00e9lyek birtok\u00e1ban Pesten \u00e9s \u00dajpesten \u00fczembe helyezte az els\u0151 nyilv\u00e1nos t\u00e1vbesz\u00e9l\u0151 \u00e1llom\u00e1sokat.<\/p>\n
\tPusk\u00e1s Ferenc 1884. m\u00e1rcius 22-\u00e9n meghalt. S\u00edrja a Nemzeti S\u00edrkertben tal\u00e1lhat\u00f3.<\/p>\n
1885.\tA telefon-h\u00e1l\u00f3zat \u00e9p\u00edt\u00e9s igen k\u00f6lts\u00e9ges volta miatt, az anyagi er\u0151forr\u00e1sok tov\u00e1bbi b\u0151v\u00edt\u00e9s\u00e9re \u2013 az 1885. szeptember 3.-\u00e1n kelt 875\/1885 sz\u00e1m\u00fa k\u00f6zjegyz\u0151i okirat szerint \u2013 Pusk\u00e1s Tivadar \u00e9s F\u00f6ldi\u00e1k Gyula c\u00e9g, Dapsy Viktor \u00e9s Dr. Dezs\u0151 Izs\u00f3 k\u00f6zkereseti t\u00e1rsas\u00e1got alap\u00edtott \u201eBudapesti telefonh\u00e1l\u00f3zat, Pusk\u00e1s Tivadar \u00e9s t\u00e1rsai k\u00f6zkereseti t\u00e1rsas\u00e1g\u201d n\u00e9ven, mely \u00fajabb anyagi er\u0151forr\u00e1st jelentett a v\u00e1llalat sz\u00e1m\u00e1ra. A k\u00f6zmunka- \u00e9s k\u00f6zleked\u00e9s\u00fcgyi miniszter 1885. szeptember 3.-\u00e1n keltezett 39.785. sz. alatti j\u00f3v\u00e1hagy\u00e1s\u00e1val hozz\u00e1j\u00e1rult, hogy a \u201eBudapesti telefonh\u00e1l\u00f3zat, Pusk\u00e1s Tivadar \u00e9s t\u00e1rsai\u201d c\u00e9g alatt folytassa tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t az eredeti enged\u00e9lyben r\u00f6gz\u00edttetek szerint. (A c\u00e9g 1887 szeptember\u00e9ben feloszlott, melynek eredm\u00e9nyek\u00e9nt az 5583\/1888. sz\u00e1m alatti j\u00f3v\u00e1hagyott szerz\u0151d\u00e9s \u00e9rtelm\u00e9ben a budapesti t\u00e1vbesz\u00e9l\u0151h\u00e1l\u00f3zat enged\u00e9lyese ism\u00e9t Pusk\u00e1s Tivadar lett.)<\/p>\n
1887.\tBaross G\u00e1bor miniszter \u0150fels\u00e9ge I. Ferenc J\u00f3zsef cs\u00e1sz\u00e1r \u00e9s kir\u00e1ly j\u00fanius 25-\u00e9n kelt j\u00f3v\u00e1hagy\u00e1s\u00e1val egyes\u00edtette a Posta \u00e9s a T\u00e1v\u00edr\u00f3 hivatalt.<\/p>\n
Az els\u0151 12 postam\u00e9rn\u00f6k alkalmaz\u00e1sa. A felvett m\u00e9rn\u00f6k\u00f6k 1887. szeptember 20-\u00e1n tettek esk\u00fct, \u00e9s okt\u00f3ber 1-\u00e9n foglalt\u00e1k el hivatalukat \u201epostatiszti\u201d min\u0151s\u00e9gben. A felvett 12 m\u00e9rn\u00f6k k\u00f6z\u00fcl h\u00e1rom: Kolossv\u00e1ry Endre, Vater J\u00f3zsef \u00e9s Balla P\u00e1l az m. kir. K\u00f6zmunka- \u00e9s K\u00f6zleked\u00e9s\u00fcgyi Miniszt\u00e9rium posta- \u00e9s t\u00e1v\u00edrdaszakoszt\u00e1ly\u00e1n kaptak beoszt\u00e1st, kilencen az egyes\u00edtett posta- \u00e9s t\u00e1v\u00edrdaigazgat\u00f3s\u00e1gokhoz ker\u00fcltek beoszt\u00e1sra. Schaden Frigyes Budapest, Medgyes Ferenc Kassa, Szab\u00f3 K\u00e1roly Nagyszeben, G\u00e1l Elem\u00e9r Nagyv\u00e1rad, Holl\u00f3s J\u00f3zsef P\u00e9cs, Szolyka Lajos Pozsony, Kakujai K\u00e1roly Sopron, Gere K\u00e1lm\u00e1n Temesv\u00e1r, Perkits Dusan Z\u00e1gr\u00e1b. A z\u00e1gr\u00e1bi m\u00e9rn\u00f6k lemondott, akinek hely\u00e9re \u00fajabb p\u00e1ly\u00e1zat alapj\u00e1n Ott\u00f3 Emil ker\u00fclt. A (22.119\/1887) felv\u00e9teli rendelet t\u00e9telesen felsorolja a postam\u00e9rn\u00f6k\u00f6k teend\u0151it \u00e9s k\u00f6teless\u00e9g\u00fckk\u00e9 tette, hogy a szolg\u00e1latba \u00e1ll\u00e1s 11. hav\u00e1ban a szolg\u00e1latuk alatt szerzett tapasztalataikr\u00f3l, meggy\u0151z\u0151d\u00e9s\u00fck szerinti sz\u00fcks\u00e9ges v\u00e1ltoztat\u00e1sokr\u00f3l, kell\u0151 indokl\u00e1ssal ell\u00e1tott eml\u00e9kiratot k\u00f6telesek beny\u00fajtani \u00e9s az els\u0151 \u00e9v eltelt\u00e9vel gyakorlati szolg\u00e1latb\u00f3l e c\u00e9lra kijel\u00f6lt bizotts\u00e1g el\u0151tt k\u00f6telesek vizsg\u00e1t tenni. A 41.595\/1887. K. K. M. sz. rendeletben negyed\u00e9venk\u00e9nti eloszt\u00e1sban pontosan el\u0151\u00edrta a tanulm\u00e1nyozand\u00f3 posta, t\u00e1v\u00edr\u00f3 \u00e9s t\u00e1vbesz\u00e9l\u0151 \u00e9s az elektrotechnika k\u00f6r\u00e9be v\u00e1g\u00f3 magyar \u00e9s idegen nyelv\u0171 szakk\u00f6nyvek tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n
\t1887. okt\u00f3ber 18-\u00e1n a 41.356. sz. alatt j\u00f3v\u00e1hagyott, az \u00e1llamkincst\u00e1r \u00e9s Pusk\u00e1s Tivadar k\u00f6z\u00f6tt l\u00e9trej\u00f6tt szerz\u0151d\u00e9ssel a budapesti t\u00e1vbesz\u00e9l\u0151 h\u00e1l\u00f3zat az \u00e1llamkincst\u00e1r tulajdon\u00e1ba ker\u00fclt.
\nA szerz\u0151d\u00e9ssel az \u00e1llami kezel\u00e9sbe vett telefonh\u00e1l\u00f3zatokat \u00e9s azok \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t kiz\u00e1r\u00f3lag saj\u00e1t hat\u00e1sk\u00f6r\u00e9be rendelte az \u00e1llam, de a h\u00e1l\u00f3zat \u00fczemeltet\u00e9s\u00e9t Budapesten a r\u00e9gi tulajdonosnak, Pusk\u00e1s Tivadarnak 30 \u00e9vre b\u00e9rbe adta az \u00e1llam, fel\u00fcgyeleti jog\u00e1nak biztos\u00edt\u00e1s\u00e1val. A v\u00e1llalat neve \u201eBudapesti Telefonh\u00e1l\u00f3zat, Pusk\u00e1s Tivadar \u00e9s T\u00e1rsai\u201d. A megv\u00e1lt\u00e1s j\u00f3t\u00e9kony hat\u00e1ssal volt a t\u00e1vbesz\u00e9l\u0151 h\u00e1l\u00f3zat fejl\u0151d\u00e9s\u00e9re, mert a bizalom er\u0151s\u00f6d\u00f6tt, ami az el\u0151fizet\u0151k sz\u00e1m\u00e1nak tov\u00e1bbi rohamos n\u00f6veked\u00e9s\u00e9vel j\u00e1rt. Pusk\u00e1s Tivadar az el\u0151fizet\u0151i d\u00edjat \u00e9vi 180 Ft-r\u00f3l 150 Ft-ra m\u00e9rs\u00e9kelte, mely tov\u00e1bbi el\u0151fizet\u0151ket hozott a t\u00e1rsas\u00e1gnak.<\/p>\n
1888.\tA postam\u00e9rn\u00f6k\u00f6k alkalmaz\u00e1s\u00e1val megindult h\u00e1l\u00f3zatfejleszt\u00e9sek sikeresebb megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1hoz jogi alapot is kellett teremteni, melynek eredm\u00e9nye az 1888. \u00e9vi XXXI. T\u00f6rv\u00e9nycikk. Ez a t\u00e1v\u00edr\u00f3, t\u00e1vbesz\u00e9l\u0151 \u00e9s villamosjelz\u0151-berendez\u00e9sek \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t az \u00e1llam fenntartott jog\u00e1nak min\u0151s\u00edti \u00e9s a 8.\u00a7-a szerint: \u201eA k\u00f6zhaszn\u00e1lat\u00fa t\u00e1v\u00edrd\u00e1k, t\u00e1vbesz\u00e9l\u0151k huzalainak az \u00e9p\u00fcletekre vagy azok tet\u0151zet\u00e9re val\u00f3 feler\u0151s\u00edt\u00e9s\u00e9t \u00e9s bekapcsol\u00e1s\u00e1t, az ingatlan korl\u00e1tlan haszn\u00e1lat\u00e1nak akad\u00e1lya n\u00e9lk\u00fcl az \u00e9p\u00fclet- \u00e9s f\u00f6ldtulajdonosok, s birtokosok d\u00edjtalanul elt\u0171rni k\u00f6telesek, csak a huzaloknak feler\u0151s\u00edt\u00e9se vagy bekapcsol\u00e1sa \u00e1ltal okozott k\u00e1rainak megt\u00e9r\u00edt\u00e9s\u00e9t, illetve az el\u0151bbi \u00e1llapot helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t k\u00f6vetelhetik\u201d.<\/p>\n
1889.\tA Budapest \u00e9s B\u00e9cs k\u00f6z\u00f6tt tervezett els\u0151 t\u00e1vols\u00e1gi t\u00e1vbesz\u00e9l\u0151 \u00e1ramk\u00f6r\u00f6k meg\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t I. Ferenc J\u00f3zsef cs\u00e1sz\u00e1r 1889. augusztus 24-\u00e9n keltezett j\u00f3v\u00e1hagy\u00e1s\u00e1val enged\u00e9lyezte. A t\u00e1vbesz\u00e9l\u0151vonal tervez\u00e9s\u00e9vel megb\u00edzott Kolozsv\u00e1ri Endre \u00e9s Balla P\u00e1l N\u00e9metorsz\u00e1gban \u00e9s Sv\u00e1jcban tanulm\u00e1nyozt\u00e1k a m\u0171k\u00f6d\u0151 t\u00e1vols\u00e1gi h\u00e1l\u00f3zatokat \u00e9s az ott szerzett tapasztalatok alapj\u00e1n k\u00e9sz\u00edtett\u00e9k el az \u00e1ramk\u00f6r\u00f6k \u00e9p\u00edt\u00e9si terv\u00e9t, k\u00f6lts\u00e9gel\u0151ir\u00e1nyzat\u00e1t \u00e9s a vonal indukci\u00f3 mentes\u00edt\u00e9s\u00e9hez sz\u00fcks\u00e9ges terveket. A magyar ter\u00fcletre es\u0151 h\u00e1l\u00f3zat\u00e9p\u00edt\u00e9s k\u00f6lts\u00e9ge 200.000 Ft. Az indukci\u00f3mentes\u00edt\u00e9s tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1ra a Budapest-zimonyi vas\u00fatvonal ment\u00e9n, Cseng\u0151d\u00f6n 850 m\u00e9ter hossz\u00fa k\u00eds\u00e9rleti vonalat \u00e9p\u00edtettek, \u00e9s az ott kapott eredm\u00e9nyek alapj\u00e1n az \u00e1ramk\u00f6r\u00f6ket csavarmenetben vezett\u00e9k \u00e9s keresztezt\u00e9k. Magyarorsz\u00e1g volt az els\u0151, ahol a t\u00e1vbesz\u00e9l\u0151 vonalat vas\u00fat mell\u00e9 mert\u00e9k elhelyezni. A 262 km hossz\u00fa t\u00e1vbesz\u00e9l\u0151 vonalat \u2013 melyb\u0151l 220 km magyar \u00e9s 42 km osztr\u00e1k ter\u00fcletre esik \u2013 3 mm \u00e1tm\u00e9r\u0151j\u0171 sziliciumbronz huzallal \u00e9p\u00edtett\u00e9k, h\u00e1rom kett\u0151svezet\u00e9k\u0171 \u00e1ramk\u00f6rrel. A vezet\u00e9ket k\u00fclf\u00f6ldr\u0151l rendelt\u00e9k meg, de az oszlopokat a posta maga tel\u00edtette. Az \u00e9p\u00edt\u00e9s sor\u00e1n a csavaros kialak\u00edt\u00e1sn\u00e1l minden 6. oszlopk\u00f6zben fordult egyet a vezet\u00e9kcsoport, a keresztez\u00e9shez az I. \u00e1ramk\u00f6r minden 24.-ik, a II. minden 48.-ik, a harmadik minden 96.-ik oszlopon ism\u00e9tl\u0151d\u00f6tt. A h\u00e1l\u00f3zat \u00e9p\u00edt\u00e9se 1889 december\u00e9ben k\u00e9sz\u00fclt el \u00e9s 1890. janu\u00e1r 1-\u00e9n adt\u00e1k \u00e1t a forgalomnak. Budapesten a vonalak a Gr\u00e1n\u00e1tos utcai F\u0151posta \u00e9p\u00fclet\u00e9nek III. emelet\u00e9n elhelyezett keresztlemezes v\u00e1lt\u00f3ra futottak be. Ezen a k\u00f6zponton helyi \u00e1llom\u00e1sokk\u00e9nt, a F\u0151posta t\u00e1vbesz\u00e9l\u0151 \u00e1llom\u00e1sain k\u00edv\u00fcl, Baross G\u00e1bor miniszternek \u00e9s n\u00e9h\u00e1ny nagybanknak, nagykeresked\u0151nek \u00e9s a gabona- \u00e9rt\u00e9kt\u0151zsd\u00e9nek az \u00e1llom\u00e1sai szerepeltek m\u00e9g.<\/p>\n
1890.\tPusk\u00e1s Tivadar minden r\u00e9szv\u00e9ny\u00e9t eladta a Kereskedelmi Banknak, melynek eredm\u00e9nyek\u00e9nt m\u00e1r a neve sem szerepelt a c\u00e9gt\u00e1bl\u00e1kon. Ett\u0151l kezdve minden idej\u00e9t \u00e9s energi\u00e1j\u00e1t az \u00faj tal\u00e1lm\u00e1nya, a \u201etelefon\u00fajs\u00e1g\u201d \u00e9s a \u201etelefonh\u00edrmond\u00f3\u201d kidolgoz\u00e1s\u00e1ra \u00e9s megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1ra ford\u00edtotta, melyet 1892-ben szabadalmaztatott.<\/p>\n
\tMiniszteri rendelet alapj\u00e1n megkezdik a l\u00e9gvezet\u00e9k h\u00e1l\u00f3zatoknak a falitart\u00f3kr\u00f3l tet\u0151tart\u00f3kra t\u00f6rt\u00e9n\u0151 \u00e1ttelep\u00edt\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n
1891.\tMegval\u00f3sul a sz\u00e1m szerinti telefonh\u00edv\u00e1s.<\/p>\n
1892.\tBudapest-Berlin t\u00e1v\u00edr\u00f3vonal \u00fczembehelyez\u00e9se.<\/p>\n
1893.\tA Pesti H\u00edrlap 1893. febru\u00e1r 17-i sz\u00e1ma ad h\u00edrt a \u201eTelefon H\u00edrmond\u00f3\u201d l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9r\u0151l.<\/p>\n
\t1893. m\u00e1rcius 16-\u00e1n Pusk\u00e1s Tivadar meghalt. S\u00edrja a Nemzeti S\u00edrkertben tal\u00e1lhat\u00f3.<\/p>\n
\t1893-ban \u00fajabb n\u00e9gy \u00e1ramk\u00f6rrel b\u0151v\u00fclt a Budapest-B\u00e9cs t\u00e1vols\u00e1gi telefon \u00f6sszek\u00f6ttet\u00e9s.<\/p>\n
\t1893. december 3-\u00e1n \u00fcnnep\u00e9lyes keretek k\u00f6z\u00f6tt \u00fczembe helyezik a Budapest-Pozsony-Gy\u0151r-Szeged-Temesv\u00e1r \u00e9s Arad k\u00f6z\u00f6tti t\u00e1vols\u00e1gi t\u00e1vbesz\u00e9l\u0151 \u00e1ramk\u00f6r\u00f6ket.<\/p>\n
1896.\tD\u00e1niel Ern\u0151 b\u00e1r\u00f3, kereskedelem\u00fcgyi miniszter 81.300\/1896. sz. rendelet\u00e9vel fel\u00e1ll\u00edtja a Posta- \u00e9s T\u00e1v\u00edrdavez\u00e9rigazgat\u00f3s\u00e1got. A vez\u00e9rigazgat\u00f3s\u00e1g 1896. j\u00fanius 1-\u00e9n h\u00e9t \u00fcgyoszt\u00e1llyal alakult meg.<\/p>\n
1897.\tA XVI. t\u00f6rv\u00e9nycikk alapj\u00e1n a budapesti t\u00e1vbesz\u00e9l\u0151h\u00e1l\u00f3zatot v\u00e9gleg \u00e1llami kezel\u00e9sbe veszik.<\/p>\n
\tA sok kis telefonk\u00f6zpontot megsz\u00fcntetik, helyett\u00fck megny\u00edlik a Szerecsen utcai f\u0151k\u00f6zpont. Ennek munk\u00e1latai sor\u00e1n t\u00f6rt\u00e9nik az els\u0151 nagy h\u00e1l\u00f3zati rekonstrukci\u00f3s l\u00e9gvezet\u00e9k \u00e1tforgat\u00e1s.<\/p>\n
\tD\u00e1niel Ern\u0151 b\u00e1r\u00f3, kereskedelem\u00fcgyi miniszter 1897. \u00e9vi m\u00e1jus 14-\u00e9n kelt rendelet\u00e9vel fel\u00e1ll\u00edtja a Budapesti magyar kir\u00e1lyi t\u00e1vbesz\u00e9l\u0151 h\u00e1l\u00f3zat igazgat\u00f3s\u00e1got.
\nA f\u00f6ldalatti t\u00e1vbesz\u00e9l\u0151-h\u00e1l\u00f3zati rendszerek jobb megismer\u00e9se c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l 1897-ben k\u00e9t m\u00e9rn\u00f6k k\u00fclf\u00f6ldi tanulm\u00e1ny\u00faton vett r\u00e9szt, melyr\u0151l hazat\u00e9rve r\u00e9szletes besz\u00e1mol\u00f3ban ismertett\u00e9k a l\u00e1tottakat \u00e9s az \u00e9p\u00edt\u00e9si rendszerekkel kapcsolatos tapasztalatokat. A szerzett tapasztalatok alapj\u00e1n hozz\u00e1 l\u00e1ttak a gyorsan b\u0151v\u00fcl\u0151 budapesti telefonh\u00e1l\u00f3zat tov\u00e1bbi fejl\u0151d\u00e9s\u00e9hez elengedhetetlen\u00fcl sz\u00fcks\u00e9gesnek \u00edt\u00e9lt, hasonl\u00f3 rendszer hazai bevezet\u00e9s\u00e9nek kidolgoz\u00e1s\u00e1hoz. A l\u00e1tottak alapj\u00e1n a f\u00f6ldalatti beh\u00faz\u00f3 k\u00e1belek elhelyez\u00e9s\u00e9re \u00e9s v\u00e9delm\u00e9re a t\u00f6k\u00e9letes v\u00e9delmet ny\u00fajt\u00f3 \u00e9s k\u00f6nny\u0171 hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151s\u00e9get biztos\u00edt\u00f3 sv\u00e9d rendszer\u0171 t\u00f6mbcsatorna rendszert vett\u00e9k \u00e1t, melyet Hultmann sv\u00e9d m\u00e9rn\u00f6k fejlesztett ki \u00e9s szabadalmaztatott. A t\u00f6mbcsatorna t\u00f6bbny\u00edl\u00e1s\u00fa, 1 m hossz\u00fa betonelem, melyekb\u0151l cs\u0151szakaszok rakhat\u00f3k \u00f6ssze \u00e9s a t\u00f6r\u00e9spontjaikon illetve v\u00e9gpontjaikon f\u00f6ldalatti k\u00e1belakn\u00e1k \u00e9p\u00fclnek a k\u00e1belek beh\u00faz\u00e1s\u00e1val \u00e9s szerel\u00e9s\u00e9vel kapcsolatos munk\u00e1k elv\u00e9gz\u00e9s\u00e9re. A betont\u00f6mb\u00f6k csak egyenes vonalban \u00e9p\u00edthet\u0151k, \u00edgy a t\u00f6r\u00e9spontokon \u00e9s v\u00e9gpontokon minden esetben k\u00e1belakn\u00e1t kell \u00e9p\u00edteni.<\/p>\n
1898.\tAz els\u0151, Hultmann f\u00e9le t\u00f6mbcsatorna \u00e9p\u00edt\u00e9ssel kapcsolatos tervez\u0151i szakhat\u00f3s\u00e1gi bej\u00e1r\u00e1st 1898. \u00e1prilis 30-\u00e1n tartott\u00e1k. A szakasz a Szerecsen utca (ma Paulay Ede utca) 7-9. sz\u00e1m alatti k\u00f6zpont \u00e9p\u00fcletet \u00e9s a Gr\u00e1n\u00e1tos utcai (ma V\u00e1rosh\u00e1z utca) F\u0151posta \u00e9p\u00fclet\u00e9t k\u00f6t\u00f6tte \u00f6ssze.
\nA h\u00e1l\u00f3zat \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t 1898. okt\u00f3ber 27-\u00e9n kezdt\u00e9k el a Szerecsen utca-V\u00e1czi krt. (ma Paulay E. u. Bajcsy Zs. u. sarok) sark\u00e1n\u00e1l az els\u0151 aknag\u00f6d\u00f6r ki\u00e1s\u00e1s\u00e1val. A munk\u00e1latok nagy \u00fctemben haladtak, mert az \u00e9v v\u00e9g\u00e9re 2750 m hossz\u00fa, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 keresztmetszet\u0171 t\u00f6mbcsatorna szakasz \u00e9p\u00fclt meg 30 db megszak\u00edt\u00f3 akn\u00e1val.
\nA Budapesti t\u00f6mbcsatorna h\u00e1l\u00f3zat \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9ben Melocco P\u00e9ter, Hirsch Mih\u00e1ly, Kis J. Jen\u0151 \u00e9s K\u00f6v\u00e9r K\u00e1roly \u00e9p\u00edt\u00e9si v\u00e1llalkoz\u00f3k vettek r\u00e9szt.<\/p>\n
1899.\tA m\u00e1r meg\u00e9p\u00fclt al\u00e9p\u00edtm\u00e9ny h\u00e1l\u00f3zatba 1899. m\u00e1rcius 10-\u00e9n beh\u00fazt\u00e1k be az els\u0151 \u00f3lomburkolat\u00fa r\u00e9z er\u0171 208×2\/0,8 pap\u00edr-l\u00e9g\u0171r szigetel\u00e9s\u0171 k\u00e1belt. A k\u00e1bel beh\u00faz\u00e1s\u00e1t \u00e9s szerel\u00e9s\u00e9t a k\u00e1belgy\u00e1r v\u00e9gezte.<\/p>\n
A Posta megv\u00e1s\u00e1rolta a Nagymez\u0151 utca 54-56. sz. \u00e9s a Haj\u00f3s utca 33-35. sz. telkeket 2533 m\u00b2 ter\u00fclettel az \u00faj f\u0151k\u00f6zpont c\u00e9lj\u00e1ra. Az \u00e9p\u00edtkez\u00e9s m\u00e9g ebben az \u00e9vben elkezd\u0151d\u00f6tt.<\/p>\n
\tBudapest-London nagyt\u00e1vols\u00e1g\u00fa t\u00e1v\u00edr\u00f3\u00f6sszek\u00f6ttet\u00e9s \u00fczembe helyez\u00e9se 1899. december 4-\u00e9n.
\n\tBudapest-Sz\u00f3fia nagyt\u00e1vols\u00e1g\u00fa t\u00e1v\u00edr\u00f3\u00f6sszek\u00f6ttet\u00e9s \u00fczembe helyez\u00e9se 1899. december 6-\u00e1n. Budapest-Szarajev\u00f3 nagyt\u00e1vols\u00e1g\u00fa t\u00e1v\u00edr\u00f3\u00f6sszek\u00f6ttet\u00e9s \u00fczembe helyez\u00e9se 1899. december 16-\u00e1n.<\/p>\n
1901.\tHeged\u0171s S\u00e1ndor kereskedelem\u00fcgyi miniszter 1901. m\u00e1jus h\u00f3 3-\u00e1n kelt rendelete j\u00falius 1-\u00e9vel fel\u00e1ll\u00edtja a \u201eBudapesti t\u00e1vbesz\u00e9l\u0151h\u00e1l\u00f3zat \u00e1talak\u00edt\u00f3 m\u0171szaki vezet\u0151s\u00e9g\u201d-et (1901-1904).<\/p>\n
1902.\tA XVII. ker. Hely\u0151rs\u00e9g \u00e9s az \u00faj Szent J\u00e1nos k\u00f3rh\u00e1z k\u00f6z\u00f6tt 2340 m\u00e9ter \u00f3lomburkolat\u00fa, l\u00e9g\u0171r szigetel\u00e9s\u0171, 14×2\/0,8 l\u00e9gk\u00e1belt helyeztek \u00fczembe 1902. m\u00e1rcius 7-\u00e9n.<\/p>\n
1904.\tHieronymi K\u00e1roly kereskedelem\u00fcgyi miniszter 1904. j\u00fanius h\u00f3 25-\u00e9n kelt rendelete j\u00falius 1-\u00e9vel fel\u00e1ll\u00edtja a \u201ePosta \u00e9s t\u00e1v\u00edrda m\u0171szaki hivatal\u201d-t (1904-1908). A vezet\u0151s\u00e9g feladata az \u00faj \u00e9s egyetlen f\u0151k\u00f6zpontra val\u00f3 al\u00e9p\u00edtm\u00e9ny \u00e9s k\u00e1belh\u00e1l\u00f3zat \u00e1tforgat\u00e1s\u00e1nak kidolgoz\u00e1sa \u00e9s elv\u00e9gz\u00e9se. Ez a k\u00f6zpont volt az els\u0151, mely CB rendszerben m\u0171k\u00f6d\u00f6tt \u00e9s \u00fagy tervezt\u00e9k, hogy v\u00e9gs\u0151 soron 22.000 el\u0151fizet\u0151 befogad\u00e1s\u00e1ra legyen alkalmas \u00e9s a t\u00f6bbi k\u00f6zpont sz\u0171nj\u00f6n meg. Az \u00e9p\u00fclet m\u0171szaki \u00e1tad\u00e1sa 1902-ben t\u00f6rt\u00e9nt, majd megkezd\u0151d\u00f6tt a k\u00f6zpont berendez\u00e9seinek szerel\u00e9se.<\/p>\n
A m\u00e9rn\u00f6ki munka precizit\u00e1s\u00e1t bizony\u00edtja, hogy 1904. janu\u00e1r 5-t\u0151l \u00e1prilis 15-ig sikerrel kapcsolt\u00e1k \u00e1t a budapesti h\u00e1l\u00f3zat 6.300 el\u0151fizet\u0151j\u00e9t az \u00faj Ter\u00e9z f\u0151k\u00f6zpontra.<\/p>\n
\tMegkezdik a k\u00e1belek eloszt\u00f3h\u00e1l\u00f3zatokban t\u00f6rt\u00e9n\u0151 alkalmaz\u00e1sa, melynek sor\u00e1n 80 mm bels\u0151 \u00e1tm\u00e9r\u0151j\u0171, dr\u00f3th\u00e1l\u00f3val er\u0151s\u00edtett karmanty\u00fas cs\u00f6veket fektetnek le az eloszt\u00f3h\u00e1l\u00f3zatok c\u00e9lj\u00e1ra. Az egy illetve k\u00e9tcs\u00f6ves eloszt\u00f3h\u00e1l\u00f3zatokon el\u0151regy\u00e1rtott \u201eszekr\u00e9nyk\u00e9ket\u201d helyeznek el a k\u00e1belek beh\u00faz\u00e1s\u00e1nak \u00e9s a k\u00f6t\u00e9sek elhelyez\u00e9s\u00e9nek c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l.<\/p>\n
\tElkezd\u0151dik a Budapest-Hatvan k\u00f6z\u00f6tti t\u00e1v\u00edr\u00f3k\u00e1bel \u00e9p\u00edt\u00e9se, melynek sor\u00e1n \u00f3lomburkolat\u00fa, 27×1\/1,7 mm \u00e9r\u00e1tm\u00e9r\u0151j\u0171 pap\u00edr-l\u00e9g\u0171r szigetel\u00e9s\u0171 k\u00e1belt telep\u00edtenek, \u00e9s, amelyet 1906. febru\u00e1r 15-\u00e9n helyeznek \u00fczembe. Ezt a k\u00e1belt, a h\u00e1bor\u00fa alatti sz\u00ednesf\u00e9m hi\u00e1ny miatt, a Miskolci t\u00e1vk\u00e1bel \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9hez 1942-ben felszedt\u00e9k.<\/p>\n
1906.\tP\u00fcsp\u00f6klad\u00e1ny vas\u00fati \u00e1llom\u00e1sa mellett 58.000 m2 ter\u00fcleten \u00e9vi 50.000 db oszlop tel\u00edt\u00e9s\u00e9t biztos\u00edt\u00f3 fatel\u00edt\u0151 telepet l\u00e9tes\u00edtett a Magy. kir. Posta. A ter\u00fclet nagys\u00e1ga biztos\u00edtotta, hogy a tel\u00edt\u00e9s el\u0151tt \u00e9s ut\u00e1n az oszlopok sz\u00e1rad\u00e1sa az el\u0151\u00edr\u00e1soknak megfelel\u0151 rakt\u00e1roz\u00e1ssal t\u00f6rt\u00e9njen. A telepet 1919-ben a megsz\u00e1ll\u00f3 rom\u00e1n csapatok teljes eg\u00e9sz\u00e9ben leszerelt\u00e9k, a Trianoni szerz\u0151d\u00e9s alapj\u00e1n megcsonk\u00edtott orsz\u00e1g oszlopsz\u00fcks\u00e9gleteinek kiel\u00e9g\u00edt\u00e9s\u00e9re az \u00fajb\u00f3li felszerel\u00e9se m\u00e1r nem mutatkozott gazdas\u00e1gosnak, ez\u00e9rt a Posta a telepet 1920-ban ideiglenesen, majd 1935-ben v\u00e9glegesen \u00e1tengedte a M\u00c1V-nak.<\/p>\n
1908.\tKossuth Ferenc kereskedelem\u00fcgyi miniszter 1908. \u00e1prilis h\u00f3 13-\u00e1n a 31.088-1908. sz\u00e1m\u00fa rendelet\u00e9vel fel\u00e1ll\u00edtja a \u201eMagyar kir. Posta \u00e9s T\u00e1v\u00edrda M\u0171szaki Fel\u00fcgyel\u0151s\u00e9g\u201d-et (1908-1919). Ennek II. sz. \u00fcgyoszt\u00e1lya az \u201e\u00faj \u00e9p\u00edt\u00e9sek\u201d, melynek al\u00e1rendelt a Budapesti T\u00e1v\u00edr\u00f3- \u00e9s T\u00e1vbesz\u00e9l\u0151 M\u0171szaki Fel\u00fcgyel\u0151s\u00e9g egyik csoportja a K\u00e1belfenntart\u00f3 csoport.<\/p>\n
A Magyar Posta m\u0171szaki vezet\u0151s\u00e9ge \u00e9rezte el\u0151sz\u00f6r annak sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9g\u00e9t, hogy a nemzetk\u00f6zi t\u00e1v\u00edr\u00f3- \u00e9s t\u00e1vbesz\u00e9l\u0151\u00f6sszek\u00f6ttet\u00e9sek m\u0171szaki \u00e9s kezel\u00e9si szolg\u00e1lat\u00e1t az idegen orsz\u00e1gokkal egyet\u00e9rt\u00e9sben, egys\u00e9ges elvek szerint kell rendezni. Kolozsv\u00e1ri Endre m\u0171szaki igazgat\u00f3 kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re 1908. \u0151sz\u00e9n Budapesten nemzetk\u00f6zi postam\u00e9rn\u00f6ki \u00f6sszej\u00f6vetelt tartottak. Sz\u00e1mos \u00e9rt\u00e9kes szakel\u0151ad\u00e1s hangzott el \u00e9s megvitatt\u00e1k a nemzetk\u00f6zi vonatkoz\u00e1s\u00fa k\u00e9rd\u00e9seket. A t\u00e1rgyal\u00e1sok rendk\u00edv\u00fcl nagy sikerrel z\u00e1rultak: a Kereskedelem\u00fcgyi Miniszt\u00e9rium az elhangzott el\u0151ad\u00e1sok sz\u00f6veg\u00e9t \u00e9s a Magyar Posta m\u0171szaki berendez\u00e9seinek le\u00edr\u00e1s\u00e1t, magyar \u00e9s francia nyelven, k\u00f6nyv alakban kiadja \u201eA M. KIR. POSTA \u00c9S T\u00c1V\u00cdR\u00d3 LEG\u00daJABB M\u0170SZAKI BERENDEZ\u00c9SEI\u201d c\u00edmen (1908), \u00e9s elk\u00fcldi a k\u00fclf\u00f6ldi igazgat\u00f3s\u00e1goknak. Ez az els\u0151 magyar postam\u00e9rn\u00f6k\u00f6k kezdem\u00e9nyezte, nemzetk\u00f6zi postam\u00e9rn\u00f6ki tan\u00e1cskoz\u00e1s volt a magja a Bernben (ma Genfben) sz\u00e9kel\u0151 \u201eNemzetk\u00f6zi T\u00e1vk\u00f6zl\u00e9si Egyes\u00fclet\u201d (ITU) kereteiben csak j\u00f3val k\u00e9s\u0151bb megalak\u00edtott T\u00e1v\u00edr\u00f3-, T\u00e1vbesz\u00e9l\u0151 \u00e9s R\u00e1di\u00f3 Nemzetk\u00f6zi Tan\u00e1csad\u00f3 Bizotts\u00e1goknak: Comit\u00e9 Consultatif Internationale de T\u00e9l\u00e9graphique (CCIT), Comit\u00e9 Consultatif International de T\u00e9l\u00e9phonique (CCIF) (1956-ban a kett\u0151 egyes\u00edt\u00e9se ur\u00e1n: Comit\u00e9 Consultatif International T\u00e9l\u00e9phonique et T\u00e9l\u00e9graphique: CCITT, mai nev\u00e9n ITU-T), Comit\u00e9 Consultatif International des Radiocommunications (CCIR, mai nev\u00e9n ITU-R).<\/p>\n
Az eloszt\u00f3 k\u00e1belh\u00e1l\u00f3zatban bevezet\u00e9sre ker\u00fclt a multiplex h\u00e1l\u00f3zati rendszer. Az els\u0151 multiplex rendszerek 13×2 eres k\u00e1belekkel a Damjanich utc\u00e1ban, az Aranyk\u00e9z utc\u00e1ban \u00e9s a Krist\u00f3f t\u00e9r k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n \u00e9p\u00fcltek.<\/p>\n
1910.\tMegkezd\u0151dik a J\u00f3zsef telefonk\u00f6zpont \u00e9p\u00edt\u00e9se a M\u00e1ria Ter\u00e9zia t\u00e9r 17-19. sz. telken. (ma Horv\u00e1th Mih\u00e1ly t\u00e9r 17-19.) Az \u00e9p\u00fclet szerkezete 1912-re k\u00e9sz\u00fcl el, a k\u00f6zpont szerel\u00e9se r\u00e9szlegesen 1914-re befejez\u0151dik, de a k\u00f6zpont v\u00e9glegesen csak az I. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n 1917-ben ker\u00fcl \u00e1tad\u00e1sra.<\/p>\n
1911.\tAz eloszt\u00f3h\u00e1l\u00f3zatok \u00e9p\u00edt\u00e9se sor\u00e1n a 80 mm-es cs\u00f6vekr\u0151l \u00e1tt\u00e9rnek a 120 mm-es cs\u00f6vekre.<\/p>\n
1912.\tA Posta- \u00e9s T\u00e1v\u00edrda M\u0171szaki Hivatal keret\u00e9ben Terszty\u00e1nszky \u00c1kos postam\u00e9rn\u00f6k vezet\u00e9s\u00e9vel n\u00e9gy k\u00e1belszerel\u0151 ker\u00fcl alkalmaz\u00e1sra: P\u00e1kai Istv\u00e1n, P\u00e1tkai J\u00f3zsef, Radnai Oszk\u00e1r \u00e9s R\u00e1zm\u00e1n D\u00e9nes, akik k\u00e9s\u0151bb, mint mesterek, szakmai nevel\u0151munk\u00e1jukkal a tov\u00e1bbi szerel\u0151i szakemberg\u00e1rda szakmai kinevel\u00e9s\u00e9ben is hat\u00e9konyan r\u00e9szt vettek.<\/p>\n
1913.\tA budapesti l\u00e9gvezet\u00e9kes t\u00e1vbesz\u00e9l\u0151 h\u00e1l\u00f3zat \u00e1prilis 13-ra virrad\u00f3 reggelre tragikusan megrong\u00e1l\u00f3dott. A belv\u00e1ros ter\u00fclet\u00e9n a l\u00e9gvezet\u00e9kes h\u00e1l\u00f3zatok nem b\u00edrt\u00e1k a nagy hideg \u00e9s a z\u00fazmar\u00e1sod\u00e1s miatti terhel\u00e9st, \u00e9s mintegy 80%-a romokban hevert. Ennek a szomor\u00fa esem\u00e9nynek a hat\u00e1s\u00e1ra a posta vezet\u00e9se arra az elhat\u00e1roz\u00e1sra jutott, hogy elker\u00fclend\u0151, hogy m\u00e9g egyszer ilyen megt\u00f6rt\u00e9nhessen, a kor\u00e1bbiakn\u00e1l m\u00e9g nagyobb ar\u00e1nyban al\u00e9p\u00edtm\u00e9ny- \u00e9s beh\u00faz\u00f3 k\u00e1bel\u00e9p\u00edt\u00e9st szorgalmaztak.<\/p>\n
Az eddigi al\u00e9p\u00edtm\u00e9ny- \u00e9s k\u00e1belh\u00e1l\u00f3zatok, valamint \u00e9p\u00edt\u00e9si rendszerek alkalmaz\u00e1s\u00e1t \u00e9rt\u00e9kelve, azok egys\u00e9ges \u00e9p\u00edt\u00e9si rendszerbe val\u00f3 foglal\u00e1s\u00e1ra a posta m\u00e9rn\u00f6kei \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtott\u00e1k \u201eA v\u00e1rosi t\u00e1vbesz\u00e9l\u0151 h\u00e1l\u00f3zatok f\u00f6ldalatti vonalainak tervez\u00e9s\u00e9re \u00e9s \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9re vonatkoz\u00f3 m\u0171szaki utas\u00edt\u00e1st\u201d, mely 1913-ban jelent meg a posta kiad\u00e1s\u00e1ban.<\/p>\n
1917.\t\u00c1tad\u00e1sra ker\u00fcl a J\u00f3zsef T\u00e1vbesz\u00e9l\u0151 K\u00f6zpont, az \u00e9p\u00fcletben alak\u00edtj\u00e1k ki a Nemzetk\u00f6zi k\u00f6zpontot.<\/p>\n
1919.\tJanu\u00e1r 1-\u00e9vel a 20.539\/1918. sz\u00e1m\u00fa kereskedelem\u00fcgyi miniszter rendelet\u00e9vel a Fel\u00fcgyel\u0151s\u00e9gb\u0151l, Budapesti T\u00e1v\u00edr\u00f3 \u00e9s T\u00e1vbesz\u00e9l\u0151 Igazgat\u00f3s\u00e1g lesz. Ezen bel\u00fcl K\u00e1bel\u00fcgyoszt\u00e1ly alakul k\u00e9t oszt\u00e1llyal: \u00e9p\u00edt\u00e9si \u00e9s fenntart\u00e1si oszt\u00e1llyal.<\/p>\n
1920\tFel\u00e1ll\u00edtj\u00e1k az els\u0151 6 h\u00f3napos \u201epostam\u00e9rn\u00f6ki szaktanfolyamot\u201d, melynek els\u0151 fel\u00fcgyel\u0151je Vater J\u00f3zsef m\u0171szaki f\u0151igazgat\u00f3 volt.<\/p>\n
1922.\tA K\u00e1bel\u00fcgyoszt\u00e1ly az Igazgat\u00f3s\u00e1gon bel\u00fcl a M\u0171szaki \u00fcgyoszt\u00e1ly r\u00e9sze lesz.<\/p>\n
\t\u00daj 624×2\/0,6 t\u00f6m\u00f6r pap\u00edr szigetel\u00e9s\u0171 k\u00e1belek \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t vezetik be.<\/p>\n
1923.\t1923 \u00e9v v\u00e9g\u00e9n a tombol\u00f3 h\u00f3vihar k\u00f6vetkezt\u00e9ben az 1913. \u00e9vihez hasonl\u00f3 l\u00e9gvezet\u00e9kh\u00e1l\u00f3zat rong\u00e1l\u00f3d\u00e1s t\u00f6rt\u00e9nt, melynek eredm\u00e9nyek\u00e9nt a Posta m\u00e9rn\u00f6ki kar \u00faj h\u00e1l\u00f3zati rekonstrukci\u00f3 kidolgoz\u00e1s\u00e1ba kezdett.<\/p>\n
1924.\tA budapesti h\u00e1l\u00f3zat \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9se, a nagy h\u00e1l\u00f3zati rekonstrukci\u00f3 1924-ben kezd\u0151d\u00f6tt el, \u00e9s mintegy nyolc \u00e9vi folyamatos \u00e9p\u00edt\u00e9ssel 1932-ben fejez\u0151d\u00f6tt be. \u00c1tdolgozt\u00e1k az addigi \u00e9p\u00edt\u00e9si technol\u00f3gi\u00e1kat, a h\u00e1l\u00f3zat fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t \u00fagy m\u00f3dos\u00edtott\u00e1k, hogy a nagysz\u00e1m\u00fa l\u00e9gvezet\u00e9k h\u00e1l\u00f3zatokat, kisebb ter\u00fcletekre osztott\u00e1k, melyek ezek ut\u00e1n jobban \u00e9s biztons\u00e1gosabban szolg\u00e1lt\u00e1k a h\u00e1l\u00f3zati strukt\u00far\u00e1kat \u00e9s alkalmasak lettek az \u00faj k\u00e1belanyagok befogad\u00e1s\u00e1ra is.<\/p>\n
1925.\tMegalakul a T\u00e1vbesz\u00e9l\u0151 Igazgat\u00f3s\u00e1gon bel\u00fcl a IV\/1. \u00c9p\u00edt\u00e9si \u00e9s a IV\/2. Fenntart\u00e1si oszt\u00e1ly. Az els\u0151be z\u00f6m\u00e9vel az \u00faj \u00e9p\u00edt\u00e9sek tartoztak, a m\u00e1sodik a teljes k\u00e1belszerel\u00e9ssel \u00e9s fenntart\u00e1ssal foglalkozott.<\/p>\n
1926.\tA T\u00e1vbesz\u00e9l\u0151 Igazgat\u00f3s\u00e1g megsz\u0171nik. A k\u00e1bel\u00fcgyek a Vez\u00e9rigazgat\u00f3s\u00e1g 9. \u00dczemoszt\u00e1ly\u00e1hoz ker\u00fclnek, mint VII\/1. \u00e9s VII\/2. csoport.<\/p>\n
624×2 \u00fajt\u00edpus\u00fa nagyeloszt\u00f3 szerel\u00e9se a V\u00e1rosparancsnoks\u00e1g \u00e9p\u00fclet\u00e9ben a Veres P\u00e1ln\u00e9 utca 1. sz. \u00e9p\u00fcletben.<\/p>\n
1926-1929. A Budapest-B\u00e9cs, Budapest-Szeged k\u00f6z\u00f6tti t\u00e1vk\u00e1belek \u00e9p\u00edt\u00e9se.<\/p>\n
1927.\tA Budapest-B\u00e9cs t\u00e1vk\u00e1bel \u00fczembe helyez\u00e9se 1927. augusztus 15.<\/p>\n
1928.\tA Krisztina automata k\u00f6zpont \u00e1tad\u00e1sa 1928. \u00e1prilis 28-\u00e1n.<\/p>\n
1929.\t\u00dajra l\u00e9trej\u00f6tt a Budapesti T\u00e1v\u00edr\u00f3 \u00e9s T\u00e1vbesz\u00e9l\u0151 Igazgat\u00f3s\u00e1g, ahol a k\u00e1bel\u00fcgyek az 5\/1. \u00c9p\u00edt\u00e9si, 5\/2. Szerel\u00e9si \u00e9s 5\/3. Ipari csoportokhoz tartoztak. Az \u00fczem telephelye a Budapest IX. ker\u00fcleti P\u00e1va utc\u00e1ban volt.<\/p>\n
\tBevezet\u00e9sre ker\u00fclt az azbesztcement cs\u00f6vek \u00e9s szekr\u00e9nyek \u00e9p\u00edt\u00e9se.<\/p>\n
1932.\tA J\u00f3zsef f\u0151k\u00f6zpont \u00e9s mell\u00e9kk\u00f6zpontjainak meg\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9vel befejez\u0151d\u00f6tt Budapest t\u00e1vbesz\u00e9l\u0151 k\u00f6zpontjainak automatiz\u00e1l\u00e1sa.<\/p>\n
1933.\tA kisforgalm\u00fa el\u0151fizet\u0151k r\u00e9sz\u00e9re a v\u00e1rosi forgalomban bevezett\u00e9k az \u201eiker\u00e1llom\u00e1st\u201d, melyet v\u00e9glegesen 1997-ben sz\u00fcntettek meg.<\/p>\n
1936.\tA M. Kir. Postavez\u00e9rigazgat\u00f3s\u00e1g Dunaf\u00f6ldv\u00e1r \u00e9s Solt k\u00f6z\u00f6tt egy folyamk\u00e1bel lefektet\u00e9s\u00e9t rendelte el, melyet a Siemens-Schuckert m\u0171vek k\u00e9sz\u00edtett. A fektet\u00e9s el\u0151munk\u00e1latai \u00fagy Dunaf\u00f6ldv\u00e1ron, mint Solton 1936. okt\u00f3ber 20-\u00e1n \u00e9s 21-\u00e9n az \u00e1rkok kit\u0171z\u00e9s\u00e9vel \u00e9s a jelz\u0151oszlopok \u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1val kezd\u0151dtek meg. E napokban t\u00f6rt\u00e9nt Budapesten a forg\u00f3zs\u00e1moly feler\u0151s\u00edt\u00e9shez sz\u00fcks\u00e9ges alap\u00e9p\u00edtm\u00e9ny elk\u00e9sz\u00edt\u00e9se az usz\u00e1lyban, a zs\u00e1moly feler\u0151s\u00edt\u00e9se, a k\u00e1beldob behelyez\u00e9se \u00e9s v\u00e9g\u00fcl a f\u00e9k felszerel\u00e9se. A 2 vonalmester, 2 vonalfelvigy\u00e1z\u00f3 \u00e9s 50 t\u00e1v\u00edrda munk\u00e1sb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 munk\u00e1scsapat okt\u00f3ber 22-\u00e9n \u00e1sta meg a solti oldalon a 115 m, a dunaf\u00f6ldv\u00e1ri oldalon pedig a 243 m hossz\u00fa \u00e1rkokat a sz\u00fcks\u00e9ges lek\u00f6t\u0151 har\u00e1nt\u00e1rkokkal egy\u00fctt. Ugyanezen a napon indult este 21 \u00f3rakor Budapestr\u0151l Dunaf\u00f6ldv\u00e1rra a fenti m\u00f3don el\u0151k\u00e9sz\u00edtett usz\u00e1ly, melyet a Venus nev\u0171 g\u0151z\u00f6s vontatott. Okt\u00f3ber 23-\u00e1n t\u00f6rt\u00e9nt a k\u00e1bel lefektet\u00e9se a mederbe a solti oldalr\u00f3l indulva a dunaf\u00f6ldv\u00e1ri oldal fel\u00e9. Egy 20 percig tart\u00f3 pr\u00f3bamenet ut\u00e1n 8 \u00f3ra 30 perckor kezd\u0151d\u00f6tt a k\u00e1bel kih\u00faz\u00e1sa \u00e9s a meg\u00e1sott \u00e1rokba val\u00f3 fektet\u00e9se. A mederbe val\u00f3 fektet\u00e9s 10 \u00f3ra 10 perct\u0151l 10 \u00f3ra 30 percig tartott, \u00e9s m\u00e1r 11 \u00f3ra 10 percre a dunaf\u00f6ldv\u00e1ri oldalon is megt\u00f6rt\u00e9nt az \u00e1rokba fektet\u00e9s, bek\u00f6t\u00e9s \u00e9s betemet\u00e9s. November 10, 11 \u00e9s 12-\u00e9n t\u00f6rt\u00e9nt az eloszt\u00f3 be\u00e9p\u00edt\u00e9se, a k\u00e1bel kifejt\u00e9se \u00e9s bek\u00f6t\u00e9se. A teljes k\u00e1belhossz 1050 m.<\/p>\n
\tBudapesten az iker\u00e1llom\u00e1sok szaporod\u00e1sa miatt \u00e1tt\u00e9rtek a hatjegy\u0171 h\u00edv\u00f3sz\u00e1mok alkalmaz\u00e1s\u00e1ra.<\/p>\n
1938.\tSzeptember 17-\u00e9n P\u00e1p\u00e1n ny\u00edlt meg az els\u0151 rotary 7DU t\u00edpus\u00fa automata t\u00e1vbesz\u00e9l\u0151 k\u00f6zpont.<\/p>\n
1939.\tMiskolcon Ericsson gy\u00e1rtm\u00e1ny\u00fa, AGF t\u00edpus\u00fa, automata t\u00e1vbesz\u00e9l\u0151k\u00f6zpont \u00e9p\u00fclt.
\nBudapesten els\u0151k\u00e9nt l\u00e9tes\u00fclt 7A2 t\u00edpus\u00fa k\u00f6zpont, az Erzs\u00e9bet k\u00f6zpont.<\/p>\n
1940. \tMegalakul a K\u00e1belhivatal, a Budapesti T\u00e1v\u00edr\u00f3- \u00e9s T\u00e1vbesz\u00e9l\u0151 Igazgat\u00f3s\u00e1g fel\u00fcgyelete alatt. K\u00f6zpontja a XI. ker. V\u00e1s\u00e1rhelyi P\u00e1l u. 4-6 alatt volt. Az \u00e9p\u00edt\u00e9si r\u00e9szlegek a Budapest IX. ker. Bajt\u00e1rs utcai telephelyre k\u00f6lt\u00f6ztek.<\/p>\n
1943.\tMeg\u00e9p\u00fclt a Budapest-Miskolc k\u00f6z\u00f6tti viv\u0151frekvenci\u00e1s, kett\u0151s szimmetrikus (A-B) t\u00e1vk\u00e1bel, melyet 1944 elej\u00e9n helyeznek \u00fczembe. Az \u00f6sszek\u00f6ttet\u00e9s egyes szakaszaiban alum\u00ednium \u00e9rszerkezettel k\u00e9sz\u00fclt k\u00e1belek \u00e9p\u00fcltek be.<\/p>\n
1947. \tPosta K\u00e1belhivatal elnevez\u00e9ssel k\u00f6zponti hivatal szervez\u0151d\u00f6tt. A szerel\u00e9si r\u00e9szleg a Budapest IX. ker. Dand\u00e1r utcai telephelyre k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\n
1951.\tA Budapesti Cementipari M\u0171vekt\u0151l (BUCEM-t\u0151l) megv\u00e1s\u00e1rl\u00e1sra ker\u00fclt a Dunakeszi betonelemgy\u00e1rt\u00f3 telep (Dunakeszi, R\u00e9v utca 29), mely a h\u00e1l\u00f3zat\u00e9p\u00edt\u00e9shez sz\u00fcks\u00e9ges betonelemeket gy\u00e1rtotta.<\/p>\n
\tPostai H\u00e1l\u00f3zat\u00e9p\u00edt\u0151 \u00dczemi V\u00e1llalatok alakultak (\u00e1prilis 1-\u00e9n a N\u00e9pgazdas\u00e1gi Tan\u00e1cs hat\u00e1rozata alapj\u00e1n, Budapest, Debrecen, Miskolc, P\u00e9cs, Sopron \u00e9s Szeged sz\u00e9khellyel.)<\/p>\n
1952.\tMegalakult a Posta K\u00e1bel\u00e9p\u00edt\u0151 \u00dczemi V\u00e1llalat (1952.01.01.)<\/p>\n
1953.\tA Posta L\u00e9gvezet\u00e9k- \u00e9s K\u00e1bel\u00e9p\u00edt\u0151 V\u00e1llalat megalakul\u00e1sa. POL\u00c9K\u00c1V. 1953.01.01-1954.10.01 K\u00f6zpont: Bencz\u00far utca, V\u00e1ci utca.<\/p>\n
1954.\tM\u0171szaki H\u00e1l\u00f3zat\u00e9p\u00edt\u0151 \u00dczem l\u00e9trehoz\u00e1sa 1954.10.01.<\/p>\n
\tFebru\u00e1r 20-\u00e1n kezdte meg m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t Miskolcon az egyetlen vid\u00e9ki 7A2 t\u00edpus\u00fa t\u00e1vbesz\u00e9l\u0151k\u00f6zpont (vid\u00e9ki v\u00e1rosokban a 7DU rendszer terjedt el.)<\/p>\n
\tOkt\u00f3ber 01.: a 113-11\/1954. postatitk. sz\u00e1m\u00fa vez\u00e9rigazgat\u00f3i utas\u00edt\u00e1s alapj\u00e1n megalakul a Posta K\u00f6zponti K\u00e1bel\u00fczem, PKK.
\n\tTelephelyek:\tK\u00f6zpont: Budapest V. ker. Guszev utca 24. (1957-t\u0151l 1972-ig)
\n\u00c9p\u00edt\u00e9s: Budapest IX. ker. Bajt\u00e1rs utca 1-3. (1972-ig)
\n\t\t\tSzerel\u00e9s: Budapest IX. ker. Dand\u00e1r utca 9-13. (1972-ig)
\n\t\t\tBetonelemgy\u00e1rt\u00f3 \u00fczem: Dunakeszi, R\u00e9v utca 29.
\nL\u00f3\u00e1llom\u00e1s: Hung\u00e1ria krt.
\nK\u00e1bel\u00fczemi Igazgat\u00f3k:\tF\u00f6ldv\u00e1ri Jen\u0151 \t\t\u00fczemvezet\u0151\t(1953)
\nDedek Lajos\t\tigazgat\u00f3\t(1953-1954)
\nGazsi N\u00e1ndor\t\tigazgat\u00f3\t(1956)
\nKoczina Gyula\t\tigazgat\u00f3\t(\u2026.-1968)
\nCs\u00e1ki L\u00e1szl\u00f3\t\tigazgat\u00f3\t(1968-1977)
\nSz\u00f6ll\u0151si J\u00e1nos\t\tigazgat\u00f3\t(1977-1985)
\nSzirbek R\u00f3bert\t\tigazgat\u00f3\t(1985-1986)<\/p>\n
1955.\tA Dunakeszi betonelemgy\u00e1rt\u00f3 \u00fczemben megkezd\u0151dik az \u00fajt\u00edpus\u00fa betoncsatorna egys\u00e9gek (II, III, IV, 100 \u00e9s 125 mm-es ny\u00edl\u00e1s\u00fa) k\u00e9zi gy\u00e1rt\u00e1sa.<\/p>\n
1957.\tA Magyar Posta a Morse-rendszer\u0171 t\u00e1v\u00edr\u00f3k m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t megsz\u00fcntette.<\/p>\n
1960.\tA Villamos \u00c1llom\u00e1sszerel\u0151 V\u00e1llalat-t\u00f3l (V\u00c1V) \u00e1tv\u00e9telre ker\u00fclt a t\u00e1vk\u00e1belszerel\u0151k fele, a m\u00e1sik fel\u00e9t a M\u00c1V-hoz ir\u00e1ny\u00edtott\u00e1k.<\/p>\n
\tA Dunakeszi betonelemgy\u00e1rban munk\u00e1ba \u00e1ll\u00edtott\u00e1k a Prinzing \u00e9s Rimas gy\u00e1rtm\u00e1ny\u00fa g\u00e9pi cs\u0151ver\u0151 g\u00e9peket.<\/p>\n
1962.\tAugusztus 8-\u00e1n \u00fczembe helyezt\u00e9k a 7A2 t\u00edpus\u00fa Ferenc t\u00e1vbesz\u00e9l\u0151k\u00f6zpontot.<\/p>\n
1964.\tAz MN 6050 katonai alakulat alkalmaz\u00e1sa a post\u00e1n\u00e1l h\u00e1l\u00f3zat\u00e9p\u00edt\u00e9si c\u00e9lokra.
\nAz utols\u00f3 XVIII-as t\u00f6mbcsatorna h\u00e1l\u00f3zat \u00e9p\u00edt\u00e9se a Kiscelli \u00faton.
\n\u00c1tszervezt\u00e9k az \u00fczemet, az \u00c9p\u00edt\u00e9si \u00dczemvezet\u0151s\u00e9gb\u0151l F\u0151m\u00e9rn\u00f6ks\u00e9g lett.<\/p>\n
1969.\tMegkezd\u0151d\u00f6tt a Budapest-Gy\u0151r k\u00f6z\u00f6tti, \u00faj, 4 cs\u00f6ves kiskoaxi\u00e1lis t\u00e1vk\u00e1bel h\u00e1l\u00f3zat \u00e9p\u00edt\u00e9se.<\/p>\n
\tA Budapest-B\u00e9cs k\u00f6z\u00f6tti t\u00e1vk\u00e1bel T-6-os kiskoaxi\u00e1lis folyamk\u00e1bel fektet\u00e9se Budapesten a Duna medr\u00e9be a Pet\u0151fi h\u00edd \u00e9szaki oldal\u00e1n\u00e1l a Bertalan u.-G\u00e1lya u. vonal\u00e1ban 1969. december 19-\u00e9n.<\/p>\n
A fenntart\u00e1s elker\u00fclt a Posta K\u00f6zponti K\u00e1bel\u00fczemt\u0151l, l\u00e9trej\u00f6tt a K\u00e1belfenntart\u00f3 \u00dczem (KF\u00dc).<\/p>\n
1971.\tMegkezd\u0151dik a k\u00eds\u00e9rleti m\u0171anyagcs\u00f6ves eloszt\u00f3h\u00e1l\u00f3zatok \u00e9p\u00edt\u00e9se.<\/p>\n
1972.\tTechnol\u00f3giai v\u00e1lt\u00e1s a betoncs\u00f6ves al\u00e9p\u00edtm\u00e9ny \u00e9p\u00edt\u00e9sr\u0151l a m\u0171anyagcs\u00f6ves \u00e9p\u00edt\u00e9sre.<\/p>\n
\t1972-ben a De\u00e1k t\u00e9ri evang\u00e9likus templom melletti j\u00e1rd\u00e1ban a 2-es Metro vonal De\u00e1k t\u00e9ri \u00e1llom\u00e1s\u00e1nak f\u00f6ldfeletti kialak\u00edt\u00e1s\u00e1val kapcsolatos \u00e1talak\u00edt\u00e1sokn\u00e1l l\u00e9tes\u00fclt az els\u0151 48 ny\u00edl\u00e1s\u00fa 90\/2-es PVC\/T cs\u00f6ves al\u00e9p\u00edtm\u00e9ny h\u00e1l\u00f3zat 33,7 m\u00e9ter hosszban, k\u00e9t akna k\u00f6z\u00f6tt. A 48 ny\u00edl\u00e1s\u00fa cs\u0151szakasz 2,0 m\u00e9ter m\u00e9lys\u00e9gben 10 cm-es betonlemezre \u00e9p\u00fclt, 8 cs\u0151 sz\u00e9les, 6 cs\u0151 magas kialak\u00edt\u00e1ssal, f\u00e9s\u0171be rendezve, homok\u00e1gyazatban, \u00e9s a tetej\u00e9n 10 cm vastag v\u00e9d\u0151 betonlemez lefed\u00e9ssel. A cs\u0151t\u00f6mb befoglal\u00f3 m\u00e9rete 99×69 cm, a ki\u00e1sott munka\u00e1rok 120 cm sz\u00e9les volt, melyet v\u00edzszintes \u00e1ll\u00e1s\u00fa z\u00e1rt rendszer\u0171 vaspall\u00f3kkal d\u00facoltak, \u00e9s k\u00f6z\u00e9pors\u00f3val t\u00e1masztottak meg. A kiviteli tervet a POTI k\u00e9sz\u00edtette, a kivitelez\u00e9st a Posta K\u00f6zponti K\u00e1bel\u00fczem v\u00e9gezte.<\/p>\n
\t\u00c1tad\u00e1sra ker\u00fcl a Posta K\u00f6zponti K\u00e1bel\u00fczem \u00faj telephelye a Budapest X. ker. Fogad\u00f3 utca 4. sz. alatt, az \u00faj k\u00f6zponti telephelyen egy\u00fctt van a k\u00f6zponti szervezet, az \u00e9p\u00edt\u00e9s \u00e9s szerel\u00e9s is.<\/p>\n
1975.\tAz els\u0151 vazelin-t\u00f6lt\u00e9s\u0171 k\u00e1belek gy\u00e1rt\u00e1sa \u00e9s be\u00e9p\u00edt\u00e9se.
\nA helyi k\u00e1belek ter\u00fclet\u00e9n a t\u00f6m\u00f6r PE \u00e9rszigetel\u00e9s\u0171 \u00e9s PE k\u00f6peny\u0171 k\u00e1belek fejleszt\u00e9se tov\u00e1bb folytat\u00f3dott \u00e9s az 1968-as \u00e9v v\u00e9g\u00e9re megjelentek az els\u0151, 3×4 \u2013 104×4 keresztmetszet\u0171 0,4, 0,6 \u00e9s 0,8 mm vezet\u0151 \u00e1tm\u00e9r\u0151j\u0171 beh\u00faz\u00f3, p\u00e1nc\u00e9los \u00e9s er\u0151s\u00e1ram\u00fa befoly\u00e1sol\u00e1s ellen v\u00e9dett, \u00fagynevezett j\u00f3 v\u00e9d\u0151t\u00e9nyez\u0151j\u0171 k\u00e1belek. Ezeknek a k\u00e1beleknek a hosszir\u00e1ny\u00fa v\u00edzz\u00e1r\u00e1suk kedvez\u0151tlenebb volt, mint a pap\u00edrszigetel\u00e9s\u0171 k\u00e1belek\u00e9, ez\u00e9rt nem terjedtek el. Egy pap\u00edrszigetel\u00e9s\u0171 k\u00e1bel k\u00f6penys\u00e9r\u00fcl\u00e9si hely\u00e9n a bejut\u00f3 v\u00edz terjed\u00e9s\u00e9t a nedvsz\u00edv\u00f3 pap\u00edr duzzad\u00e1sa g\u00e1tolja, viszont a t\u00f6m\u00f6r PE szigetel\u00e9s\u0171 erek k\u00f6z\u00f6tt a nedvess\u00e9g gyorsan tud terjedni, \u00e9s az \u00e1raml\u00e1snak csak a lejt\u00e9si viszonyok v\u00e1ltoz\u00e1sa szab hat\u00e1rt. A hosszir\u00e1ny\u00fa v\u00edzz\u00e1r\u00e1s megold\u00e1s\u00e1ra nagyar\u00e1ny\u00fa kutat\u00f3- fejleszt\u0151 munka folyt vil\u00e1gszerte. V\u00e9g\u00fcl is a megold\u00e1st az angol G. A. Dodd m\u00e9rn\u00f6k 1964-ben bejelentett szabadalma jelentette, melyn\u00e9l az erek k\u00f6z\u00f6tti teret vazelinnel (petrolzsel\u00e9) t\u00f6lt\u00f6tt\u00e9k ki a v\u00edzz\u00e1r\u00e1s biztos\u00edt\u00e1s\u00e1ra. Annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy az E = 1 dielektromos \u00e1llad\u00f3j\u00fa leveg\u0151 hely\u00e9t elfoglal\u00f3 E = 2,3 dielektromos \u00e1lland\u00f3j\u00fa vazelinnek az \u00fczemkapacit\u00e1s \u00e9rt\u00e9k\u00e9t n\u00f6vel\u0151 hat\u00e1s\u00e1t ellens\u00falyozz\u00e1k, a vezet\u0151ket E = 1,5 dielektromos \u00e1lland\u00f3j\u00fa, habos\u00edtott PE-el kellett szigetelni az E = 2,3 dielektromos \u00e1lland\u00f3j\u00fa, t\u00f6m\u00f6r PE szigetel\u00e9s helyett. A k\u00e1belek szerkezet\u00e9ben is t\u00f6rt\u00e9nt v\u00e1ltoz\u00e1s, mert a vazelint\u00f6lt\u00e9s\u0171 k\u00e1belek p\u00e1szm\u00e1s kivitel\u0171ek a kor\u00e1bban haszn\u00e1lt koszor\u00fas szerkezetek helyett.
\nMagyarorsz\u00e1gon az els\u0151 vazelint\u00f6lt\u00e9s\u0171 k\u00e1belek gy\u00e1rt\u00e1sa csak 1975-ben val\u00f3sult meg, amikor is az MKM-nek siker\u00fclt az OMFB nagyar\u00e1ny\u00fa anyagi t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val \u00e9s a Posta egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vel nyugati v\u00e1llalatokt\u00f3l gy\u00e1rt\u00f3 g\u00e9psort beszerezni.<\/p>\n
1976.\t\u00daj t\u00edpus\u00fa megszak\u00edt\u00f3 szekr\u00e9nyek ker\u00fcltek alkalmaz\u00e1sra \u201eB\u201d \u00e9s \u201eC\u201d jel\u00f6l\u00e9ssel<\/p>\n
1978.\tA Posta K\u00f6zponti K\u00e1bel\u00fczemn\u00e9l K\u00e1bel\u00fczemi H\u00edrad\u00f3 c\u00edmmel negyed\u00e9venk\u00e9nt \u00fczemi \u00fajs\u00e1g jelent meg az aktu\u00e1lis \u00fczemi \u00e9let\u00e9t \u00e9s feladatait bemutat\u00f3 tartalommal.<\/p>\n
A f\u0151k\u00f6zpontok k\u00f6z\u00f6tt a tr\u00f6nkh\u00e1l\u00f3zat b\u0151v\u00edt\u00e9s\u00e9re vezett\u00e9k be el\u0151sz\u00f6r a PCM (impulzus-k\u00f3dmodul\u00e1ci\u00f3s) technik\u00e1t.<\/p>\n
1979.\tK\u0151b\u00e1nya-\u00dajhegyen helyezt\u00e9k \u00fczembe az els\u0151 kihelyezett, \u00fan. kont\u00e9nerk\u00f6zpontot, amelynek anyak\u00f6zpontja a Ter\u00e9z ARF 102 t\u00edpus\u00fa k\u00f6zpont volt.<\/p>\n
1980.\t\u00daj t\u00edpus\u00fa, vasalt szerkezet\u0171 j\u00e1rdai \u00e9s \u00fattesti terhel\u00e9s\u0171 k\u00e1belakn\u00e1k ker\u00fcltek bevezet\u00e9sre A1, A2, A3, A4 \u00e9s A5 jel\u00f6l\u00e9ssel.<\/p>\n
\t\u00daj t\u00edpus\u00fa, vasalt szerkezet\u0171 j\u00e1rdai terhel\u00e9s\u0171 szekr\u00e9nyek ker\u00fcltek bevezet\u00e9sre Sz1, Sz2, Sz3 \u00e9s Sz4 jel\u00f6l\u00e9ssel.<\/p>\n
Az al\u00e9p\u00edtm\u00e9nyi t\u00f6rzsh\u00e1l\u00f3zatban bevezet\u00e9sre ker\u00fclt az alaphossz fogalma, amelynek \u00e9rt\u00e9ke az 1830 m\u00e9teres cs\u00e9vemez\u0151 1\/8-a, azaz 228,75 m\u00e9ter, melynek meghat\u00e1roz\u00e1sakor a nagyegys\u00e9g\u0171 k\u00e1belek gy\u00e1rt\u00e1si hossz\u00e1t is figyelembe vett\u00e9k. Ennek alapj\u00e1n minden m\u00e1sodik akna \u00e1tlagos t\u00e1vols\u00e1ga a cs\u0151geometri\u00e1t is figyelembe v\u00e9ve 210 \u00e9s 215 m\u00e9ter k\u00f6z\u00f6tt lett megtervezve. A nagyegys\u00e9g\u0171 k\u00e1belek gy\u00e1rt\u00e1si hossza 240 m\u00e9terben lett szab\u00e1lyozva.<\/p>\n
1981.\tAz Eln\u00f6ki Tan\u00e1cs 1981. \u00e9vi 15. sz\u00e1m\u00fa t\u00f6rv\u00e9nyerej\u0171 rendelete lehet\u0151v\u00e9 tette a \u201egazdas\u00e1gi munkak\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek (GMK)\u201d l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9t, mely 1982. janu\u00e1r 1-vel l\u00e9pett \u00e9letbe. A v\u00e1llalati gazdas\u00e1gi munkak\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek (VGMK) 1987 \u00e9vt\u0151l j\u00f6hettek l\u00e9tre.<\/p>\n
\tGMK alv\u00e1llalkoz\u00f3k foglalkoztat\u00e1sa a Posta K\u00f6zponti K\u00e1bel\u00fczemn\u00e9l.<\/p>\n
1983.\tElkezd\u0151d\u00f6tt a Belv\u00e1ros \u00e9s a J\u00f3zsef k\u00f6zpontok k\u00f6z\u00f6tt az \u00fan. OD\u00c1R I. rendszer megval\u00f3s\u00edt\u00e1sa.
\nA francia Thomson csoportba tartoz\u00f3 v\u00e1llalatokkal, az LTT-vel \u00e9s a CIT Alcatel c\u00e9ggel a J\u00f3zsef \u00e9s a Belv\u00e1ros k\u00f6zpontok k\u00f6z\u00f6tt 2,205 km hosszban tervezett \u00e1tk\u00e9r\u0151 k\u00e1bel sz\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1r\u00f3l siker\u00fclt szerz\u0151d\u00e9st k\u00f6tni. Ennek alapj\u00e1n P\u00e1rizsban, 1982-ben megkezd\u0151dhettek az \u00e1tv\u00e9teli m\u00e9r\u00e9sek, majd francia k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9ssel az 1983-84-es \u00e9vekben a k\u00e1bel beh\u00faz\u00e1sa \u00e9s szerel\u00e9se is megt\u00f6rt\u00e9nt. A v\u00e9gberendez\u00e9seket szint\u00e9n a Thomson c\u00e9g sz\u00e1ll\u00edtotta, melyeket a pr\u00f3ba\u00fczem ut\u00e1n leszereltek. A Francia tapasztalatok alapj\u00e1n a helyi al\u00e9p\u00edtm\u00e9nyh\u00e1l\u00f3zatok figyelembe v\u00e9tel\u00e9vel LPE b\u00e9l\u00e9scs\u00f6vek ker\u00fcltek elhelyez\u00e9sre az al\u00e9p\u00edtm\u00e9nyi cs\u0151szakaszokba, ez k\u00e9pezte az alapj\u00e1t a k\u00e9s\u0151bbiekben bevezet\u00e9sre ker\u00fcl\u0151 optikai k\u00e1belh\u00e1l\u00f3zatok \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9re vonatkoz\u00f3 technol\u00f3giai utas\u00edt\u00e1snak. A ki\u00e9p\u00edtett vonalon csak k\u00e9s\u0151bb, 1986-ban ker\u00fclt \u00fczembe egy 480 csatorn\u00e1s PCM rendszer.<\/p>\n
Megjelenik a \u201e70 \u00e9ves a K\u00e1bel\u00fczem\u201d c. k\u00f6nyv.<\/p>\n
1984.\tElindul a J\u00f3zsef \u00e9s a Ferenc k\u00f6zpontok k\u00f6z\u00f6tt az \u00fan. OD\u00c1R II. projekt.
\nA m\u00e1sodik rendszer az Ericsson c\u00e9ggel k\u00f6t\u00f6tt szerz\u0151d\u00e9s alapj\u00e1n m\u00e1r gyorsabban k\u00e9sz\u00fclt el, mint az OD\u00c1R I. A J\u00f3zsef \u00e9s a Ferenc k\u00f6zpontokat \u00f6sszek\u00f6t\u0151, mintegy 5862 m hossz\u00fa \u00e1tk\u00e9r\u0151 k\u00e1belszakaszra vonatkoz\u00f3 \u00e1tviteli m\u00e9r\u00e9si munk\u00e1latok 1984-ben kezd\u0151dtek meg Stockholmban. Ennek eredm\u00e9nyek\u00e9nt a k\u00e1bel beh\u00faz\u00e1sa, szerel\u00e9se majd a 480 csatorn\u00e1s PCM rendszer \u00fczembe\u00e1ll\u00edt\u00e1sa 1986-ban befejez\u0151d\u00f6tt.<\/p>\n
1985.\tAz els\u0151 hazai optikai t\u00e1vk\u00e1bel szakasz meg\u00e9p\u00edt\u00e9se Tata-Alm\u00e1sf\u00fczit\u0151-Kom\u00e1rom k\u00f6z\u00f6tt, 12 sz\u00e1las multim\u00f3dus\u00fa, f\u00e9m p\u00e1nc\u00e9lzattal ell\u00e1tott, k\u00f6zvetlen f\u00f6ldbe fektetett k\u00e1bellel.<\/p>\n
1986.\tA Posta K\u00f6zponti K\u00e1bel\u00fczem, a Posta Magas\u00e9p\u00edt\u00e9si \u00dczem \u00e9s a Budapesti H\u00e1l\u00f3zat\u00e9p\u00edt\u0151 \u00dczem egyes\u00edt\u00e9s\u00e9b\u0151l l\u00e9trej\u00f6tt a Posta \u00c9p\u00edt\u00e9si \u00dczem. (1986. 01. 01.-1989. 12. 29.)
\n\t\tR\u00f6vid\u00edtett elnevez\u00e9se: P\u00c9\u00dc
\n\t\tIgazgat\u00f3: \tSzirbek R\u00f3bert<\/p>\n
\tM\u00e1rcius 24-\u00e9n \u00e1tadt\u00e1k az \u00faj V\u00e1rosmajor t\u00e1vbesz\u00e9l\u0151 k\u00f6zpontot.<\/p>\n
1988.\tA gazdas\u00e1gi t\u00e1rsas\u00e1gokr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 1988. \u00e9vi VI. t\u00f6rv\u00e9ny lehet\u0151v\u00e9 tette a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 gazdas\u00e1gi t\u00e1rsas\u00e1gi form\u00e1k (BT, KFT, RT.) megalak\u00edt\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n
1989.\tA Posta \u00c9p\u00edt\u00e9si \u00dczemb\u0151l l\u00e9trej\u00f6tt az Els\u0151 Magyar Telefonk\u00e1bel Kft. (1989.12.29. – 1997.11.01)
\n\t\tR\u00f6vid\u00edtett elnevez\u00e9se: EMTEL Kft.
\n\t\tIgazgat\u00f3k: \tSzirbek R\u00f3bert \t\t(1990-1993)
\n\t\t\t\tCsap\u00f3 Attila\t\t(1993-1997)
\n\t\t\t\tSz\u00e1ray L\u00f3r\u00e1nt\t\t(1997-)<\/p>\n
Febru\u00e1r 27-\u00e9n adt\u00e1k \u00e1t Szombathelyen az orsz\u00e1g els\u0151 t\u00e1rolt program vez\u00e9rl\u00e9s\u0171 (TPV) elektronikus t\u00e1vbesz\u00e9l\u0151 k\u00f6zpontj\u00e1t. Az ADS (Austrian Digital Switching System) t\u00edpus\u00fa k\u00f6zpontot az Austria Telecommunication G.m.b.H. c\u00e9g sz\u00e1ll\u00edtotta.<\/p>\n
M\u00e1rcius 7-\u00e9n, a Nemzetk\u00f6zi T\u00e1vh\u00edv\u00f3 K\u00f6zpontban egy, az Ericsson Telecom \u00e1ltal sz\u00e1ll\u00edtott AXE-10 (Automatic Cross-Connection Equipment) t\u00edpus\u00fa k\u00f6zpontot helyeztek \u00fczembe<\/p>\n
Szeptember 2-t\u00f3l Budapesten a telefonsz\u00e1mok h\u00e9tjegy\u0171re v\u00e1ltoztak.<\/p>\n
Szeptember 21-\u00e9n a Belf\u00f6ldi T\u00e1vh\u00edv\u00f3 K\u00f6zpontban ADS t\u00edpus\u00fa k\u00f6zpontot helyeztek \u00fczembe. <\/p>\n
1990.\tA Magyar Posta 1990. janu\u00e1r 1-j\u00e9t\u0151l h\u00e1rom r\u00e9szre oszlott. Megalakult a Magyar T\u00e1vk\u00f6zl\u00e9si V\u00e1llalat (MAT\u00c1V), a Magyar M\u0171sorsz\u00f3r\u00f3 V\u00e1llalat (Antenna Hung\u00e1ria) \u00e9s a Magyar Posta V\u00e1llalat, melyek \u00f6n\u00e1ll\u00f3, f\u00fcggetlen v\u00e1llalatk\u00e9nt m\u0171k\u00f6dtek tov\u00e1bb. <\/p>\n
Az MN 6050 alakulat h\u00e1l\u00f3zat\u00e9p\u00edt\u00e9si tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9nek utols\u00f3 \u00e9ve.<\/p>\n
Megkezdte szolg\u00e1ltat\u00e1s\u00e1t a Westel R\u00e1di\u00f3telefon Kft. Az NMT (Nordic Mobile Telephone) rendszer\u0171 anal\u00f3g h\u00e1l\u00f3zat a 450 MHz-es frekvenci\u00e1n m\u0171k\u00f6d\u00f6tt.<\/p>\n
1991.\tA Mat\u00e1v Magyar T\u00e1vk\u00f6zl\u00e9si Rt. 1991. december 31-\u00e9n alakult meg, az 1990-ben l\u00e9trej\u00f6tt \u00f6n\u00e1ll\u00f3 t\u00e1vk\u00f6zl\u00e9si v\u00e1llalat jogut\u00f3djak\u00e9nt. A t\u00e1rsas\u00e1g 1993 v\u00e9g\u00e9ig 100%-os \u00e1llami tulajdonban maradt.<\/p>\n
\u00c1tad\u00e1sra ker\u00fclt a EMTEL Kft. Fogad\u00f3 utcai telephely\u00e9n az \u00faj irodah\u00e1z.<\/p>\n
1993.\t1993. j\u00falius 1-j\u00e9n hat\u00e1lyba l\u00e9pett a \u201eT\u00e1vk\u00f6zl\u00e9si t\u00f6rv\u00e9ny (A t\u00e1vk\u00f6zl\u00e9sr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 1992. \u00e9vi LXXII t\u00f6rv\u00e9ny).<\/p>\n
\tA t\u00f6rv\u00e9ny hat\u00e1lybal\u00e9p\u00e9s\u00e9vel az 1993-as \u00e9v k\u00f6zep\u00e9n lehet\u0151s\u00e9g ny\u00edlt a Mat\u00e1v privatiz\u00e1ci\u00f3s p\u00e1ly\u00e1zat\u00e1nak ki\u00edr\u00e1s\u00e1ra, amely az orsz\u00e1gos t\u00e1vbesz\u00e9l\u0151 koncesszi\u00f3s jog megszerz\u00e9s\u00e9re \u00e9s a Mat\u00e1v r\u00e9szv\u00e9nyeinek a megv\u00e1s\u00e1rl\u00e1s\u00e1ra egyar\u00e1nt vonatkozott. A privatiz\u00e1ci\u00f3 eredm\u00e9nyek\u00e9nt 1993. december 22.-\u00e9n megk\u00f6t\u00f6tt szerz\u0151d\u00e9sek alapj\u00e1n a Deutsche Telekom \u00e9s az Ameritech International t\u00e1vk\u00f6zl\u00e9si v\u00e1llalatokb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 MagyarCom konzorcium \u2013 875 milli\u00f3 doll\u00e1ros v\u00e9tel\u00e1r ellen\u00e9ben \u2013 a Mat\u00e1vra k\u00f6telez\u0151en \u00e1truh\u00e1zott orsz\u00e1gos telefonkoncesszi\u00f3nak \u00e9s a megn\u00f6velt alapt\u0151ke 30,1%-\u00e1nak a tulajdonos\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt.
\n\tAz 1995-\u00f6s szerz\u0151d\u00e9s alapj\u00e1n a MagyarCom a Mat\u00e1v t\u00f6bbs\u00e9gi tulajdonos\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt, a konzorciumot alkot\u00f3 k\u00e9t v\u00e1llalat tulajdonr\u00e9sze 67,3%-ra emelkedett. Az 1997-es \u00e9vben a Deutsche Telekom v\u00e1lt t\u00f6bbs\u00e9gi tulajdonoss\u00e1, a Mat\u00e1v r\u00e9szv\u00e9nyek 26,31%-\u00e1t t\u0151zsdei forgalomba hozt\u00e1k. Az \u00c1PV Rt. 1999-ben \u00e9rt\u00e9kes\u00edtette a magyar \u00e1llam utols\u00f3 5,75%-os r\u00e9szv\u00e9nycsomagj\u00e1t, de tov\u00e1bbra is rendelkezett az aranyr\u00e9szv\u00e9nnyel.<\/p>\n
Budapesten az Istv\u00e1n k\u00f6zpontban \u00fczembe helyezt\u00e9k a leg\u00fajabb, Siemens EWSD t\u00edpus\u00fa (Elektronisch Wahl-System Digitalisch) elektronikus t\u00e1vbesz\u00e9l\u0151 k\u00f6zpontot.<\/p>\n
1994.\tA ter\u00fcleti t\u00e1vk\u00f6zl\u00e9si koncesszi\u00f3s p\u00e1ly\u00e1zatok eredm\u00e9ny\u00e9nek kihirdet\u00e9sekor, 1994. febru\u00e1rj\u00e1ban 12 telefont\u00e1rsas\u00e1g j\u00f6tt l\u00e9tre (D\u00e9lt\u00e1v, EmiTel, Monortel, J\u00e1sz-Tel, HUGAROTEL, DUNATEL, Kelet-N\u00f3gr\u00e1d-Com, P\u00e1patel, R\u00e1ba-Com, Egom-Com, Kisduna-Com, BakonyTel).<\/p>\n
\tBudapesten meg\u00e9p\u00edtett\u00e9k az \u00faj Erzs\u00e9bet k\u00f6zpontot, amelybe szint\u00e9n EWSD berendez\u00e9seket telep\u00edtettek.
\nK\u00e9t \u00faj mobil-szolg\u00e1ltat\u00f3 kezdte meg m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t a 900 MHz-es frekvenci\u00e1n, a Pannon GSM T\u00e1vk\u00f6zl\u00e9si Rt., \u00e9s a Westel 900 GSM Mobil T\u00e1vk\u00f6zl\u00e9si Rt.<\/p>\n
1995.\tA telefonig\u00e9nyek gyorsabb kiel\u00e9g\u00edt\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben bevezetik a PCM2, majd k\u00e9s\u0151bb a PCM4 \u00e9s PCM 11 berendez\u00e9seket.<\/p>\n
1996.\tMegindult az internet szolg\u00e1ltat\u00e1s Magyarorsz\u00e1gon.<\/p>\n
1997.\tMegalakult a MAT\u00c1Vline T\u00e1vk\u00f6zl\u00e9si H\u00e1l\u00f3zat\u00e9p\u00edt\u0151 \u00e9s Szerel\u0151 Korl\u00e1tolt felel\u0151ss\u00e9g\u0171 T\u00e1rsas\u00e1g.
\n\t\t1997.11.01. \u2013 2000.11.27.)
\n\t\tR\u00f6vid\u00edtett elnevez\u00e9se: MAT\u00c1Vline Kft.
\n\t\tIgazgat\u00f3k:\tSz\u00e1ray L\u00f3r\u00e1nt
\n\t\t\t\tGencsy P\u00e9ter<\/p>\n
\tElk\u00e9sz\u00fclt az Erzs\u00e9bet k\u00f6zpont \u00e1tterhel\u00e9se az \u00faj Erzs\u00e9bet Kp. \u00e9p\u00fclet k\u00f6zpontj\u00e1ra.<\/p>\n
1998.\tA Zugl\u00f3 k\u00f6zpont iker\u00e1llom\u00e1sainak megsz\u00fcntet\u00e9se.<\/p>\n
1999.\tAz utols\u00f3 rotary k\u00f6zpont leszerel\u00e9se a J\u00f3zsef k\u00f6zpontban 1999. janu\u00e1r 13-\u00e1n.<\/p>\n
A Vodafone ki\u00e9p\u00edtette az 1800 MHz-es tartom\u00e1nyban m\u0171k\u00f6d\u0151 GSM\/DCS1800) rendszer\u0171 h\u00e1l\u00f3zat\u00e1t.<\/p>\n
2000.\tMegalakult a TELARIS T\u00e1vk\u00f6zl\u00e9si H\u00e1l\u00f3zattervez\u0151, \u00c9p\u00edt\u0151 \u00e9s Szerel\u0151 Korl\u00e1tolt Felel\u0151ss\u00e9g\u0171 T\u00e1rsas\u00e1g. (2000.11.27. \u2013 2002.03.14.)
\n\t\tR\u00f6vid\u00edtett elnevez\u00e9se: TELARIS Kft.
\n\t\tIgazgat\u00f3k:\tBakos J\u00e1nos
\n\t\t\t\tJ\u00e1noskuti S\u00e1ndor
\n2002. 03. 14.-\u00e9t\u0151l felsz\u00e1mol\u00e1s alatt.<\/p>\n
A Ter\u00e9z k\u00f6zpont rendez\u0151j\u00e9nek \u00e1ttelep\u00edt\u00e9se a f\u00f6ldszintr\u0151l az els\u0151 emeletre, \u00faj, emeletes k\u00e1belistoly kialak\u00edt\u00e1s\u00e1val.<\/p>\n
2002.\t2002. j\u00fanius 5.-\u00e9n \u00fcnnep\u00e9lyesen kikapcsolt\u00e1k az utols\u00f3 k\u00f6zforgalm\u00fa telexk\u00f6zpontot.<\/p>\n
2005.\tA legutols\u00f3 anal\u00f3g k\u00f6zpont kikapcsol\u00e1sa 2005. december 19-\u00e9n Miskolcon t\u00f6rt\u00e9nt.\t<\/p>\n
1847. Az osztr\u00e1k korm\u00e1ny meg\u00e9p\u00edtette az els\u0151 magyarorsz\u00e1gi t\u00e1v\u00edr\u00f3vonalat \u2013 korm\u00e1nyzati \u00e9s vas\u00fati c\u00e9lokra \u2013 B\u00e9cs \u00e9s Pozsony k\u00f6z\u00f6tt, mely a B\u00e9cs-Pr\u00e1gai vonal le\u00e1gaz\u00e1sa volt, G\u00e4nsendorf-Marchegg-Pozsony \u00fatvonalon. A vonalat 1847-ben megnyitottak a forgalom sz\u00e1m\u00e1ra. Ez a vonal r\u00f6vid ideig m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz….